Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
494 357. szám. A külön perorvoslat megszorítása az előkészítésre vonatkozó intézkedések és határozatokra vonatkozólag indokolt, mert a főtárgyaláson különben is minden hiba, tévedés vagy épen törvénytelenség, mi a per e szakában előfordulhat, föltárható és orvosolható. 5. Lehetőleg a közbeneső eljárás egész szakában, tehát a főtárgyalás elrendelése után is, biztositani kell a feleknek ama jogot, hogy a valóság felderítése érdekében az eddigi bizonyítékok kiegészithetők, vagy újabb bizonyítékok megszerezhetők legyenek. Megtörténhet, hogy a már teljesített szakértői szemle, házkutatás, új körülmények közbenjötte tolytán feltétlenül kiegészítésre szorul. Lehet, hogy oly új tanukról nyernek a felek tudomást, kikről az előzetes eljárás során mit sem tudtak, vagy kik távoliétök, esetleg más ok miatt kihallgathatok nem voltak. Előfordulhat, hogy bizonyos szakértőknek az előzetes eljárás során kihallgatása értéknélkülinek tartatott, mire a változott helyzethez képest most kiváló súlyt kell helyezni. Mindenesetre fel kell szabadítani az igazság kiderítését az üres alakosságoktól és annak, hogy jogerős vádhatározat hozatott, nem szabad a szükséges adatok összegyűjtését megakadályozni. E czélt pedig sikeresen csak ugy lehet elérni, ha nemcsak új tanuknak és szakértőknek a főtárgyalásra idézését lehet a per e szakában kieszközölni, hanem a szükséges kiegészítő elővizsgálati cselekmények (tanúkihallgatás, bírói és szakértői szemle, lefoglalás, házkutatás) is teljesíthetők. A javaslat mindkettőt megengedi, midőn jogot ad a feleknek, hogy a vádiratban, illetve vádhatározatban megjelölt bizonyítékok kiegészítését vagy újabb bizonyítékok beszerzését kívánják. a) Uj tanuk és szakértők idézése. A tételes jogok nagyon eltérők ama befolyás meghatározásában, melylyel a feleket a tanuknak és szakértőknek főtárgyalásra idézésére nézve felruházzák. A szorosb értelemben vett vádper lényege azt követelné, hogy tisztán a felek gondoskodjanak a szükséges tanuk és szakértők előállításáról. Angliában és Skótiában a vádló állítja elő a terhelő és a vádlott a mentő tanukat és magánidézésre is kötelesek a tanuk megjelenni, ha a szükséges költségeket a felek előlegezik. A felek kölcsönös értesítésének kötelezettsége is az angol jog szerint (ellentétben a skóttal) nagyon korlátolt, a mennyiben csakis a vádló köteles a megidézendő tanuk neveit a vádiratra följegyezni. A felek egyenlősége az angol jogban csakis látszólagos, mert a vádlónak, ki most már nem is magánszemély, rendelkezésére áll az egész rendőri apparátus és a kincstár, a vádlott pedig csak saját vagyonára és az emberek jótékonyságára van utalva. Francziaországban az államügyészség, magánfél és a terhelt fel vannak jogosítva tanukat és szakértőket a végrehajtó utján korlátlan számban idéztetni a főtárgyalásra. Az idézésről annak kell gondoskodni és a költségeket is az viseli, a kinek érdekében áll a tanú kihallgatása. A tanuk jegyzékének közlése a kihallgatást megelőző huszonnégy óra alatt kölcsönös kötelezettség. A vádlott azonban tartozik vádlott-társával és a magánféllel, ez utóbbi pedig az államügyészszel közölni a tanuk jegyzékét. Ama vádlott előtt, a ki szegénysége miatt az idézéssel járó költségeket fedezni nem tudja, két út áll nyitva. Vagy a főügyészhez fordul ama kérelemmel, hogy az általa javaslatba hozott tanukat az ügyész vegye fel jegyzékébe (321. §.) vagy az >assistance judiciaire« (szegényjog) alapján az elnökhöz fordul tanúinak megidéztetéseért. Ha a szegénység igazolva van és az elnök ugy van meggyőződve, hogy a tanúnak kihallgatása az igazság felderítésére szükséges, ugy a kérelmet teljesiti. Hasonlóképen a főügyész is elutasíthatja a kérelmet, ha a tanú kihallgatását fölöslegesnek találja. Oly szakértők idézésére, kiknek kihallgatása pusztán véleményük nyilvánítása czéljából tartatik szükségesnek, szintén oly feltétel alatt történik, mint a tanuk idézése. Szakértői szemlét (Expertise) azonban csakis az elnök vagy a törvényszék rendelhet el. Azonban nemcsak a feleknek, hanem a főtárgyalási elnöknek is az őt illető >pouvoir discretionnaire<-nél fogva joga van tanukat és szakértőket hivatalból megidézni. A megidézés
