Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
490 357. szám. pusztán administrativ természetű rendelkezés, melynek megsértése semmiségi okul nem érvényesíthető. Semmiségi oknak nem tartják ezt sem Belgiumban, sem Ausztriában és természetesen a javaslat sem kívánja e rendelkezés megszegését semmiségi okul tekinteni, de az nem szenved kétséget hogy kötelességmulasztást követ el a biró, ha a vádaláhelyezés megtörténte után azonnal nem szállíttatja a vádlottat a főtárgyalásra hivatott bíróság székhelyére, sőt ha mulasztása esetleg az ok nélküli letartóztatás meghosszabbítását vonta maga után, ugy még a felelősség a büntetőtörvények szerint sincs kizárva. Egy esetben nem szükséges a fogvalévő vádlottat a törvényszék székhelyére kisértetni, ha t. i. a főtárgyalás valamely járásbíróság székhelyén fog megtartatni, de különben még akkor is eleget kell tenni e rendelkezésnek, ha a vádlott nem amaz ügy miatt van letartóztatva, melyre a vádaláhelyezés szól. 3. A főtárgyalási elnök által a per eme közbeneső szakában teljesítendő kihallgatás intézménye szintén franczia eredetű. A >code d'instr. crim.f 293. §-a egyezőleg az 1791. és a brumairelV. 3-iki törvénynyel rendeli, hogy az esküdtszék elnöke vagy az általa kirendelt biró, a vádlottat az esküdszéki bíróság fogházába történt szállittatása után huszonnégy óra alatt köteles kihallgatni. E kihallgatásnak hármas czélja van. Első czél, hogy a vádlott kitanittassék a vádhatározat ellen használható jogorvoslatokra; második, hogy védő választására hivassák fel, és végre harmadik czél az, hogy magára a bűnvádi ügyre nézve nyilatkozhasson és előterjeszthesse, ha eddigi vallomását megváltoztatni vagy új bizonyítékok felvételét elrendeltetni kívánja. A régibb franczia judicatura e kihallgatást nem tekintette oly lényegesnek, hogy ennek elmulasztását semmiségi okul jelölte volna meg. De 1844. óta állandó gyakorlata a »cour de cassation<-nak, hogy a kihallgatás elmulasztása semmiségi ok (>formalité substantielle dönt l'accomplissement est indispensable a la manifestation de la veritét). Sőt egy, 1844. július 26 iki határozat semmiségi oknak mondta ki azt is, hogy az elnök a kihallgatásról felvett jegyzőkönyv szerint nagyon általános kérdéseket tett és a terhelt feleletei a jegyzőkönyvben nem emiittettek meg. (Morin: Journal du droi criminel 1844. 237. lap). Legújabban azonban ismét többször hallható panasz a miatt, hogy az elnökök rendszerint delegatio utján teljesitik a kihallgatást és puszta alakisággá válik ez intézmény. Belgiumban ugyanez a rendszer állott fenn és az új javaslat (225. §.) is fentartja az elnöki kihallgatást (l'interrogatoire préliminaire du président), és az elővizsgálat kiegészítésére vonatkozó széles hatáskörrel ruházza fel az elnököt (236—240. §.). A parlamenti bizottság az elnöki kihallgatást oly lényeges alakiságnak tekinti, hogy elmulasztása az ezt követő eljárá-snak megsemmisítését vonja maga után (>une formalité substantielle au premier chef, dönt l'absence entacherait les operations ulterieures d'une nullité absolue« Thonnissen többször id. műve első kötet 484. lap). Okulva Belgium képviselőházának bizottsága az eddigi tapasztalatokon, hogy a főtárgyalási elnökök rendszerint más bírót delegálnak akihallgatás teljesítésére, a delegálás jogát a legszűkebb határok közé szorították. * Olaszországban szintén a franczia kihallgatási rendszer áll fenn és itt is oly szükséges alakiságnak tekintik ezt, melynek meg nem tartása semmiségi okot képez. Németországban a particularis törvények kisebb-nagyobb eltéréssel a franczia rendszert utánozták. * A parlamenti bizottság a 225. §. kiegészítéséül ajánlja: Sauf le cas prévu au §. 3. de l'article 257. toute subdélégation est interdite. A hivatkozott szakasz harmadik bekezdése igy szól: »Ils pourrent aussi commettre le juge d'instruotion de l'arrondiasement dans lequel résident les témoins ou mérne celui d'un autre arrondissement.*
