Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

474 357. szám. bizonyítási eljárása lesz hivatva világot vetni a tett jogi oldalára is. Általában nem járna d helyesen a vádtanács, ha a vádirat alapját képező hézagos anyag alapján oly esetekben, midőn a minősítés hatásköri változást nem von maga után, subtilis jogi viták kedveért megváltoztatná a, vádirati minősítést, mert esetleg akár lopásnak, akár sikkasztásnak minősíttetik a cselekmény, mindig a törvényszék lesz hivatva a főtárgyalásra; és lehet, hogy a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség elveit megvalósító főtárgyalás ismét egy harmadik minősítésre fog alapot szolgáltatni. A főczél, mely a vádtanács előtt lebegjen, az: van-e büntetendő cselekmény, mely miatt főtárgyalás tartandó és az a bíróság lesz-e hivatva a főtárgyalásra, melyet a vádirat kijelöl. Ez azonban ki nem zárja, hogy ott, hol a vádló világosan helytelenül minősít, a vádtanács a helyreigazítást eszközölje. A mi a vádaláhelyezési végzés kellékeit illeti, ezeknek csaknem azonosoknak kell lenniök a vádirat kellékeivel, mert a vádhatározat a vádirat helyébe lép. A vádaláhelyezési formula azzal a különbséggel, hogy itt a vádemelés helyett vádaláhelyezés történik, ugyanaz, mint a vádiratnál, csakhogy a végzésben már a személyes viszonyok tüzetesen megjelölendők. Az eset individualizálását a vádaláhelyezési formulában a javaslat nem irja elő, hanem csakis annyit kíván, hogy a vádaláhelyezés alapját képező cselekmény minősítését kell tartalmaznia, hivatkozással a büntető törvények megfelelő szakaszaira. Minthogy a vádirat különben is a terhelt kezében van és ezt eléggé tájékozza a vádról: nem szükséges a különben is indokolt vádaláhelyezési végzés formulájában a tett individualizálása. Mindazáltal, ha a tett körülményei, természetesen a nélkül, hogy a tett azonossága megszűnik, változnának: ugy igen czélszeríí a tett individu:!Üzálását is a vádhatározat, formulájában felvenni. Több büntetés és több cselekmény esetében mindenikre nézve tüzetes rendelkezés teendő; és ha részben elutasittatik a vád, ugy erre vonatkozólag is a rendelkező részben kell intézkedni. A végzésben mindig ki kell tenni a tárgyalásban részt vett bírák neveit is, hogy a terheltnek módjában legyen oda hatni, hogy a főtárgyaiásnál e bírák lehetőleg mellőztessenek. Az indokolásnak a végzés minden részére ki kell terjeszkednie és minden jelentős körülményt fel kell deríteni, a nélkül azonban, hogy az ítélet indokolásának hangján szólna. Nem elég akkor sem a vádiratra egyszerűen hivatkozni, ha mindenben elfogadtatik is a vádirat, mert a főtárgyaiásnál nem a vádirat, hanem a vádhatározat olvastatik fel, következőleg az indokolásnak a vá Ialáhelyezés minden pontját világosan fel kell deríteni. Akár tétetett a tanuk vagy szakértők megidézésére vonatkozó indítványok tárgyában kifogás, akár nem, a végzésben erre vonatkozólag mindig kell intézkedni és ki kell jelölni a megidéző.dő tanukat és szakértőket. Ha a vádaláhelyezési tárgyalás alkalmával újabb tanuk és szakértők kihallgatásának szüksége merült fel: ugy ezeknek megidézése a főtárgyalásra is elrendelendő. Kétségtelenül jogában áll a vádtanácsnak bizonyos tanuk vagy szakértők mellőzését is kimondani. A vádtanács a 20—23. §§. indokolásául felhozottak szerint az ügyek egyesítése és megszüntetése tárgyában is köteles intézkedni. Ha a vádirat ellen kifogás tétetik: ugy jogában áll a vádtanácsnak a fogvalévő terhelt további fogvatartása vagy szabadlábra helyezése tárgyában határozni, sőt ha szükségesnek találja a vádtanács, ugy a szabadlábon lévő terheltnek letartóztatását, illetőleg vizsgálati fogságba helyezését is elrendelheti (257. §.). A vádtanácsnak különös kötelessége őrködni, hogy a vizsgálat befejezése után a terhelt indokolatlanul fogva ne tartassék. E jogkör a vádtanácsot, minthogy a javaslat szerint külön felügyelő tanács nincs, a felügyeleti jognál fogva is megilleti. Ha e mellett a 257. §. a letartóztatás és vizsgálati fogság tárgyában még külön is intézkedik: ennek czélzata az, hogy a vádtanácsnak az egyéni szabadság oltalmazására irányuló kötelme külön kiemeltessék. Más-