Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 465 A mi az angol vádjury legnagyobb hiánya, a mit Francziaország és Belgium legújabb javaslatai feltétlenül elitélnek, a mit a tudomány egyhangúlag kárhoztat: azt a magyar bűnvádi eljárás javaslata sem ölelheti fel. Hogy a terhelt az angol vádjury előtt meg nem jelenhet, hogy a »chambre des mises en accusation<-ból a terhelt ki van zárva s legfölebb mémoireokban kesereghet sorsa fölött: ez képezi a folytonos és csaknem egyhangú kifogás tárgyát. És méltán — ha nem lehet kétségbevonni azt, a mit Hélie mond a birói vádhatározatról: >. . . un premiere chatiment avant qu'il sóit certain qu'il mérite un chatiment*; ha igaz, hogy a birói vádhatározat már mélyen benyúl az állampolgár jó hírnevébe, erkölcsi és vagyoni érdekeibe: akkor az állampolgárnak rendelkezésére kell adni minden eszközt, melylyel a vád ellen a biró előtt tisztázhassa magát. A vád és védelem egyenlőségének teljes megsértése az, midőn a közvádló befolyását jelen létével és szóbeli előadásával biztosithatják, vagy épen, mint Francziaországban és Belgiumban van, az ügyet egyenesen a közvádló adja elő, a terhelt pedig Írásbeli folyamodáson kivül egyéb eszközzel védelme érdekében nem rendelkezik. >Non debet actori licere quod rei non permittitur* — e tétel igazságához kivan a javaslat ragaszkodni, midőn lehetőleg minden eszközt meg kivan adni a terheltnek is, melyet a kifogások érvényesítésére czélszerfíen használhat. Legyen módja a terheltnek kimutatni az egész előzetes eljárás hiányait, a vádirat túlkapásait vagy épen törvénytelenségét; legyen módja meggyőzni a bírákat arról, hogy ártatlanul kívánják a vádlottak padjára hurczolni. És ezt ne csak holt betűk segélyével tehesse, hanem hasonló fegyverrel küzdhessen, mint a vádló. Jelenhessen meg a terhelt is védőjével a birák előtt és a vádló élőszava ellenében, élőszóval védhesse magát a vád minden pontja ellen. A bíróság ily eljárás mellett gondosabban mérlegeli az adatokat és felszabadul a vádló befolyása alól, mert hisz a jelenlegi eljárás mellett Francziaországban és Belgiumban is az a panasz, hogy a vádtanács csak azt teszi, a mit a közvádló akar. Ha a javaslat biztosította az állampolgárnak azt a jogát, hogy az alaptalan, szenvedélyes, pártérdekek vagy egyéb mellékkörülmények által emelt vád ellen a független bíróságnál kereshessen orvoslást: akkor kötelessége arról is gondoskodni, hogy a bírói határozat ne legyen üres formaság, hanem valódi biztosíték. Biztosítékot pedig csak akkor nyújt, ha a birói határozatot contradictorius eljárás előzi meg. A javaslat bizonyos irányban még tovább ment, mint a franczia javaslat, mely mint fentebb mondatott, csak a terhelt védőjének engedi meg a jelenléteit, de kizárja a terheltet. A javaslat a belga javaslat készítőinek véleményéhez csatlakozott, mert gyakran épen a terhelt elbeszélése, felvilágosításai fordíthatnak az ügyön, de méltányos is, hogy alkalma legyen a terheltnek magának is felfogásához és tehetségéhez képest a védelmére szükségesnek talált körülményeket előadni. , A javaslat kötelezőleg írja elő a fogva lévő terheltnek a vádtanács elé állítását, mi az eljárás menetét épen nem akadályozza, mert nem a főtörvényszék kebelében, hanem a kir. törvényszéknél, melynek fogházában a fogoly letartóztatva van, alakul a vádtanács. A vádtanács e szervezete gyakorlatibb, mint ha a vádtanács a főtörvényszék kebelében alakittatik Már maga azon egy ' körülmény, hogy a fogva levő terhelt minden nehézség és költség nélkül állitható a vádtanács elé, nagyon ajánlja. De egyéb előnye is van. A terheltek legnagyobb része már az előzetes eljárás alatt választ a törvényszék székhelyén lakó ügyvédek közül védőt, ki a helyben lévő vádtanács ülésein könnyebben jelenhet meg, mint a rendesen távolabb eső kir. tábla előtt. Ezen kivül is mindenesetre kevesebb költséggel van biztosítva a terheltnek ügyvéd által képviselete a törvényszék, mint a kir. tábla előtt. Ehhez járul, hogy a szabadlábon levő terheltek is, kik rendszerint közelebb laknak a törvényszék, mint a kir. tábla székhelyéhez, szivesebben jelennek meg a törvényszék, mint a kir. tábla ülésein és igy inkább meg van könnyítve a személyes védelem lehetősége, mint ha csak több időt KÉPVH. IROMANY. 1887—92. XII. KÖTET. 59