Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 455 vélték a vádlottat terhelhetőnek, ugy ez, az >il ny a pas lieu á la présente accusation« mondatban nyert kifejezést. A IV. év Brumaire harmadiki code (art 216—264., 491—501.) és a VIII. év Frimaire 22-iki alkotmány szintén fentartották a vád-jury intézményét. A IX. év Pluviose 7-iki törvény (1800) annyiban változtatta meg ez intézményt, hogy tanukat a vád-jury előtt többé kihallgatni nem volt szabad, hanem határozatukat tisztán a »directeur du jury« által közlendő elővizsgálati iratokra kellett alapitaniok. Az életben ez intézmény nem vál* be. A legtöbb biróság a vád-jury megszüntetése mellett nyilatkozott és a vádhatározat hozatalát jogászbirák kezébe kívánta letenni. A vád-jury ellen felhozták, hogy az esküdtek a gyanuokok és bizonyítékok között kellő különbséget tenni nem tudnak vagy nem akarnak, mert ha valóságos bizonyítékot nem találnak, a vádnak helyt nem adnak. Kifogásolták a vád-jury tiszta Írásbeli eljá­rását, a közvetlenséget és szóbeliséget pedig a túlságos költségek miatt megvalósíthatónak nem tartották. Kiemelték még a vád-jury ellenesei azt is, hogy a kettős esküdtszéki intézmény nemcsak az államnak okoz sok költséget, de rendkívül terhes a polgárokra nézve is, ugy, hogy a túlságos megterheltetés mellett csak az esküdtszéki szolgálatra való buzgóságuk hűl le. Ezek az okok működtek közre, hogy Napóleonnak 1808-iki bűnvádi perrendtartásában már a vád-jury helyét szakbirák váltják fel, és habár az 1831-iki revisio alkalmával többen politikai okokból visszaállíttatni kívánták is a vádesküdtszéket, 1848-ban pedig a legélénkebb mozgalom indult meg mellette: mégis, mint a legújabb javaslatok is mutatják, a vád-jury intézménye franczia földön többé új életre kelni nem tudott. A »code d'instruction criminelle* (127—136., 217—240. ez.) szerint az eljárás a következő. A vizsgálóbíró, ha az elővizsgálatot befejezettnek tekinti, az ügyész előzetes értesítése után az iratokat a correctionalis biróság felügyelő tanácsához (charabre du conseil) terjeszti és ott az ügyet előadja. E tanács kívüle még két bíróból áll. Az eljárásnál az ügyész jelen nem lehet és a tanács az elővizsgálati iratok és az ügyész Írásbeli indítványa alapján határoz. Ha a felügyelő tanács ugy van meggyőződve, hogy a cselekmény sem bűntettet, vétséget, kihágást nem képez, sem elegendő gyanu­okok fenn nem forognak: ugy a további eljárást megszünteti (ordonnace de non lieu) és az esetleg fogva levő terheltet azonnal szabadlábra helyezi. Ily határozat ellen az ügyész felfüggesztő hatálylyal huszonnégy óra alatt kifogást (opposition) tehet, mely fölött a főtörvényszék vádtanácsa határoz. Ha a felügyelő tanács ugy látja, hogy vétséget vagy kihágást képez a cselekmény, ugy az első esetben az ügyet a correctionalis bírósághoz, az utóbbi esetben pedig a rendőri bírósághoz utasítja (ordonnance de renvoi vagy mise en prevention). A terhelt ily határozat ellen a seminitősáék által elfogadott gyakorlat szerint a vádtanácshoz panaszszal csak a felügyelő tanács illetéktelensége oká­ból fordulhatott. Ha végre a felügyelő tanács vagy csak egy tagja is ugy látja, hogy bűntettet képez a cse­lekmény és elegendő gyanuokok léteznek: ugy az ügyet a főtörvényszék vádtanácsához utasítja, mely az elnökkel együtt legkevesebb öt tagból áll. A vádtanács nem nyilvános ülésben jár el. A tárgyalás a főügyész jelenlétében tartatik. Az elővizsgálati iratok esetleg a terhelt vagy magánfél (partié civile) írásbeli beadványai (memoire) felolvastatnak és ezután a főügyész szóbeli előterjesz­tése következik, mire a főügyészség képviselőjének távollétében a vádtanács az elővizsgálati iratok alapján hoz határozatot. Ha a bűntett és elegendő gyanuokok forognak fenn: akkor a vádtanács az ügyet az esküdt­szék elé utasítja (arrét de renvoi, vagy mise en accusation) és a terhelt letartóztatása tárgyában intézkedik (ordonnance de prise de corps). E határozatban minden összefüggő büntetendő cselekményre kikeli terjeszkedni, melyekre vonatkozólag az iratok a vádtanács előtt vannak. A főügyész e határozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom