Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
440 357. szám ság a biró iránt, örökös alkalom a kérdések feltevése és a feleletek értelme fölötti vitára. A biró figyelmét — melynek pedig, hogy összpontosítva maradjon, az elszigeteltség bizonyos nemére van szüksége, — a széthúzó viták és számos kitérések tulajdonképeni feladatától elvonnák. Nem bizonyos, hogy a barreau függetlensége emez intim természetű tárgyalásokhoz tudna-e alkalmazkodni. Végre — és ez a javaslatnak legnagyobb árnyoldala — az igazság felderítésének szüksége arra vezetne, hogy a hivatalos vizsgálat mellett egy másik titkos, párhuzamos eljárás fejlődnék, melyben a csendőrségnek, a magán-értesitéseknek jutna az első szerep és mely az igazságszolgáltatás nagy hátrányára nem sokára megfosztaná a rendes vizsgálatot minden életképességtől. Emez indokok alapján ajánlotta a senatus bizottsága a 119. §. helyett kimondatni, hogy a terhelt kihallgatásánál sem az ügyészség, sem a magánfél, vagy képviselője, sem a terheltnek képviselője jelen nem lehet (senatus-bizottsági javaslat 129. §-a: L'interrogatoire a lieu hors la présence du ministére public, de la partié civile et de son conseil et du conseil de l'inculpé). A senatus 1882. augusztus hó 5-én elfogadta a bizottság módosítványát, sőt a most idézett szöveg megtoldatott a következőkkel: >L'interrogatoire et les confrontations sönt lieu" mérne au cas de tramport, hors la présence* stb. * Déves igazságügyminister eme szerkezetben nyújtotta be 1882-ben a képviselőházhoz a sena. tus által már elfogadott javaslatot. 4 A képviselőház bizottsága beható vita tárgyává tette a javaslatot és a senatus által tett lényeges módositásokat. Teljesen helyeselte a bizottság a kormánynak és a senatusnak ama törekvését, hogy a >code d'ins,truction criminelle* inquisitorius előzetes eljárását a vádper szellemében igyekszik megoldani. Abban is egyetértett — Maigre kivételével — a bizottság a senatus álláspontjával, hogy az előzetes eljárásban a teljes nyilvánosság be nem hozható, de nem osztozott a képviselőház bizottságának többsége amaz aggályokban, melyeknek a senatus bizottsága az ügyfél-nyilvánosság szempontjából kifejezést adott és igy a senatus javaslatának 138. §-a helyett szórói-szóra elfogadta a kormány-javaslat 119. §-át (>Hors le cas d'urgence, si l'inculpé est pourvu d'un conseil, le juge ne peut l'interroger qu'en présence du défenseur, ou lui dűment appelé. Le procureur de la Republique et le conseil de la partié civile ont egalement le droit d'assister aux interrogatoires«). A képviselőház bizottságának jelentése * behatóan foglalkozik a senatus által felhozott aggáyok czáfolatával és érveit leginkább Dupinnek még 1815-ben megjelent >Libredéfensedes accusésc czímü művének hatása alatt csoportosítja. De kiemeli a bizottság jelentése, hogy épen nem az a javaslat rendelkezésének értelme, hogy az előzetes eljárás oly szóbeli viták szintere legyen, mint a főtárgyalás. A nagy terjedelmű törvényjavaslatot 1884-ben november hónapban három nap alatt letárgyalta a képviselőház, a nélkül, hogy a bizottság módosításait vita tárgyává tette volna. Az első tárgyalás után a bizottság ismét több módosítást ajánlott, de a fenforgó kérdésre nézve az első bizottsági javaslatot fentartandónak véleményezte.* •,,,,. A képviselőház ekkor nem tárgyalta a javaslatot. Demole igazságügyminister 1886-ban a V » Nr. 314. Session 1882. Annexe au Procés-Verbal de la Séance de 27 Juin 1882. Rapport supplémentaire fait au nom etc. (138. §.) 1 Projet de Loi adopté par le Sénat sur l'instruction criminelle présenté au nom de M. Jules Grévy etc. par M. Paul Devés etc. 8 Nr. 2377. Chambre des Députés. Troisiéme Législature session extraordinaire de 1883. Annexe au procés-verbal d» la séance du 15. Novembre 1883. Rapport fait au nom de la Commission chargée d'examiner le projet de loi adopté par le sénat sur l'instruction criminelle par M. René Goblet Député. Paris 1883. * Nr. 3793. Chambre des Députés. Troisiéme législature session de 1885. Annexe au procés-verbal de la séance du 4. Juin 1885. Rapport supplémentaire fait au nom de la commission chargée d'examiner le projet de loi adopté par le sénat su • l'instruction criminelle. Par U. Bovierre Lapierre. Dépnté.
