Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

92 357. szám. Az ügy áttétele el nem rendelhető, ha törvényszék vagy felsőbb bíróság az ügyet a járásbíróság hatásköréhez és illetékességéhez tartozónak nyilvánította, vagy mint ilyet visszaküldte. 449. §. A nyomozás a mellőzhetlenül szükségesekre szorítkozik. Elővizsgálatnak helye nincs. Az ügyészségi megbízott indítványának előterjesztése után is csak a 447. §. 3-ik bekezdésében említett sürgős vizsgálati cselekmények foganatosíthatók. Az eljárás rendszerint tárgyalás kitűzése által indíttatik meg, mi ellen perorvoslatnak helye nincs. A XV. fejezetnek a vádaláhelyezési eljárásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Tárgyalás előtt a terhelt csak az esetben hallgattatik ki, ha fogva kisértetett a járásbírósághoz, a sértett fél, vagy a károsított pedig csak a bejelentés vagy vádinditvány szóbeli előterjesztése alkalmával, ugy akkor is, ha a vád tárgya, illetve a támogatására szolgáló bizonyíték másként ki nem tudható. 450. §. A tárgyalásra a terhelt, annak védője, az ügyészségi megbízott, vagy ha ezt külön kívánta, a kir. ügyészség, továbbá a magánvádló, a sértett fél, és a károsított, valamint a tanuk és a szükséges szakértők idéztetnek meg. Az idézésben a felek felszólittatnak, hogy még be nem jelentett tanúikat és egyéb bizonyítékaikat magukkal hozzák, vagy a bíróságnak a tárgyalás előtt oly időben jelentsék be, hogy azok még kellő időben megidézhetők, illetve megszerezhetők legyenek. „A terheltnek szóló idézőlevélben (211. §.). ha az kizárólag kihágás vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség miatt bocsáttatott ki, megemlítendő, hogy maga helyett védőt is küldhet, és hogy a tárgyalás távollétében is megtarlatik; ha pedig szabadságvesztéssel büntethető vétség, vagy ily vétség mellett még más vétség, illetve kihágás miatt bocsáttatott ki az idézőlevél, abban a terheltet figyelmeztetni kell, hogy igazolatlan elmaradás esetében elő fog vezettetni. A határnap akként tűzendő ki, hogy ez és az idézőlevél vétele közt a terheltnek, a megjelenésre szükséges időn fölül, még legalább egy napi időköz maradjon, továbbá, hogy a tárgyalás a 458. §. 2-ik bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt lehetőleg megtartható legyen. A magánvádló, valamint a feljelentést tett sértett fél és károsított is azzal idéztetnek, hogy a mennyiben a tárgyalás órájára sem ők, sem képviselőik a bíróság előtt meg nem jelennek, a vádtól elállottaknak fognak tekintetni. A való kiderítése érdekében ugy a terhelt, mint a magánvádló, a sértett fél és a károsított bármikor személyes megjelenésre is kötelezhetők. 451. §. A BTK. 275. §-a és a jelen törvény 25. §-a alapján emelt viszonvád esetében ennek és az alapvádnak tárgyalására egy határnapot kell kitűzni. Hasonló módon járhat el a bíróság, ha ugyanazon felek között egymás ellen elkövetett, bár nem nyomban viszonzott becsületsértés, rágalmazás, vagy testi sértés fordult elő, és hatásköre mindannyira kiterjed. Az összesített ügyek mindkét esetben a biró által megállapított rendben együttesen tárgyaltatnak és egy ítélettel intéztetnek el.