Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

86 357. szám. 419. §. A kegyelmi tanács alakításánál mellőzendő azon biró, ki az ügynek elbirálásában részt vett. A kegyelmi tanács véleményét zárt ülésben, az előadó és a koronaügyész szóbeli elő­terjesztése után állapitja meg, és jegyzőkönyvével, valamint az összes iratokkal az igazságügy­ministerhez teszi át. 420. §. A királyhoz az igazságügyminister teszi a felterjesztést, melyben a kegyelmi tanács véle­ményéhez nincs kötve. 421. §. Elmebetegek, vagy egyéb súlyos betegségben szenvedők, továbbá teherben levő nők fel­gyógyulásuk előtt sem a kegyelmi folyamodvány eredménytelenségéről nem értesíthetek, sem rajtuk a halálbüntetés végre nem hajtható. 422. §. A kegyelmi folyamodvány alapján kelt legfelsőbb elhatározást a törvényszék az elitéltnek zárt ülésben, a kir. ügyész jelenlétében hirdeti ki Akihirdetésre a védő is meghívandó, de elmara­dása a kihirdetést nem akadályozza. A halálbüntetés a kihirdetést követő nap reggelén hajtatik végre. A kihirdetés után az elitélt mellé vallásának lelkésze rendelendő. Az elitéltet a hivataluknál fogva erre kötelezett személyeken kivül, csak hozzátartozói, védője és azok látogathatják meg, kiket maga kivan. 423. §. A halálbüntetés zárt helyen hajtatik végre. Jelen kell lenni a végrehajtásnál az eljárást vezető kir. ügyésznek, a törvényszék által kiküldött bírónak és jegyzőkönyvvezetőnek, a helybeli közigazgatási hatóság egyik főbb tisztviselő­jének, a fogházfelügyelőnek, a lelkésznek és a halál megállapítása végett alkalmazott két orvosnak­A végrehajtás helyére bocsátandók az elitélt rokonai és védője. A helyi viszonyokhoz képest a kir. ügyész a jelenlétet más tisztességes férfiaknak is megengedheti. Ha több halálbüntetés hajtandó végre, intézkedni kell, hogy azon elitélt, a kire a sor később kerül, se az előbbi kivégzésnél jelen ne legyen, se az előbb kivégzettet ne lássa. A végrehajtásról jegyzőkönyv vétetik fel, melyben a végrehajtás egész folyama leírandó, és különösen a kivégzés megkezdésének, ugy a halál bekövetkeztének az orvosok által megállapí­tott időpontja kiteendő. A jegyzőkönyvet a törvényszék által kiküldött biró és jegyzőkönyvvezető, továbbá a kir. ügyész, a közigazgatási hivatalnok és az orvosok írják alá. A kivégzett hullája egyszerű és feltűnést nem okozó eltemetés végett a rokonoknak átadható. III. Szabadságvesztés-bün'etés végrehajtása. 424. §. A jogerejűleg szabadságvesztés-büntetésre ítéltet a bíróság, az ítélet kihirdetése után a kir. ügyészségnek adja át. Ha az eütélt az Ítélethirdetésre elő nem állitható: a további eljárás a kir. ügyészséget illeti (434. §.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom