Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

4 357. szám. A kir. ügyészségnek, vagy az ennek közreműködése nélkül eljáró magánvádlónak az elővizsgálat befejezését, a hol pedig elővizsgálatnak helye nincs, a vádirat benyújtását megelőző inditványára a lak- vagy tartózkodási hely bírósága köteles az ügyet az elkövetési hely bíróságának átengedni. 19. §. Ha a büntetendő cselekmény több bíróság területén, vagy két bírósági terület határán követtetett el, vagy bizonytalan, hogy több bírósági terület közül melyiken követtetett el, ugy az illető bíróságok között az illetékességre nézve a megelőzés határoz. 20. §. A tettes bírósága illetékes a felbujtóra, segédre, vagy orgazdára és bűnpártolóra is. Ha a tettes bíróságának hatásköre a részes vagy orgazda cselekményeinek elbírálására, ez utóbbiak súlyosabb minősülése miatt ki nem terjed, azon bíróság fog ugy a tettes, mint a részes, orgazda és bűnpártoló ellen eljárni, mely mindezek irányában hatáskörrel bir, és melyre nézve a tettes cselekménye tekintetében illetékességet megállapító körülmény (17., 18., 27. §§.) fenforog. Ha a részesek, orgazdák vagy bűnpártolók másokkal együtt, vagy külön még más büntetendő cselekményt követtek el, ugy ezen cselekmények miatti eljárásra is az első bekezdésben megjelölt bíróság illetékes. 21. §• Ha ugyanazon személyt több büntetendő cselekmény terhel, azok tárgyában lehetőleg együttes ítélet hozandó, és e végből az ügyek egyesitendők. Az egyesítésre és a további eljárásra azon bíróság illetékes, melynek hatásköre nagyobb, egyenlő hatáskörű bíróságok közül pedig az, melynek illetékességi körébe esik a bűnhalmazatban foglalt legsúlyosabb büntetendő cselekmény fölötti határozathozatal. Kétség esetében a megelőzés határoz. Az egyesítés és együttes elintézés kiterjed oly büntetendő cselekményekre is, melyek rendszerint kisebb hatáskörű bírósághoz vagy rendőri bírósághoz tartoznak. 22. §. Az ügyek egyesítésének nincs helye azon cselekményekre nézve, melyek tárgyában már ítélet vagy megszüntető végzés hozatott. Az összefüggésnél fogva más ügyekkel nem egyesithetők és az elintézésükre hivatott hatóságtól el nem vonhatók: az esküdtszéki hatáskörhöz utalt sajtóügyek, továbbá a jövedéki kihágási és fegyelmi ügyek, végre a közigazgatási hatósághoz utalt, szorosan közigazgatási természetű fenyítő ügyek (közegészségi, ipar-, közoktatási, adó és hasonló ügyekből kifolyók;. 23. §. Az összefüggésnél fogva illetékes bíróság (20., 21. §§.) az együttes elintézést fontos czélszerűségi okokból mellőzheti, illetve megszüntetheti, és az eljárást ugy egyes ügyekre, mint egyes személyekre nézve elkülönítve folytathatja, vagy más illetékes hatóságnak engedheti át. Arra is joggal bir, hogy a 20. §. szabályától eltérve, a bűnrészes, orgazda, vagy bűnpártoló elleni eljárást, a cselekményük elkövetési helye, illetve lakásuk, tartózkodásuk vagy elfogatásuk helye szerint illetékes (17., 18., 27. §§.) bíróságnak engedje át. 24. §. A bíróság, mely az ügyek összefüggése, vagy a vádban foglalt súlyosabb minősülés alapján, egyébként kisebb hatáskörű hatósághoz utasított büntetendő cselekmény tárgyában jár el: ennek