Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

44 357. szám. 232. §. A biztosíték az eljáró bíróságnál ajánlandó meg. Annak elfogadása, ugy neme és összege tárgyában a kir. ügyészségnek meghallgatása után, az eljárás szakához képest a vádtanács vagy az itélőbiróság határoz. 233. §. A biztosítékot képező értékre a letevő elveszti jogát, illetőleg a jelzálogilag biztosított összeg végrehajtásilag behajthatóvá válik, mihelyt a szabadlábra helyezett a bíróság engedélye nélkül lakhelyéről eltávozott, vagy szabályszerű, idézésre három nap alatt meg nem jelent. Mindazáltal a terhelt helyett biztosítékot adott személy jogát fentarthatja azzal, hogy a terheltet a bíróság által kitűzendő határidő alatt előállítja, vagy szökési előkészületeiről a bíróságot kellő időben értesiti. A biztosíték elvesztése fölött a vádtanács zárt ülésben a felek és egyéb érdeklettek meghallgatása után határoz, mely végzés jogerőre emelkedés után ítélet erejével bír. A biztosíték első sorban a büntetendő cselekmény által sértett félnek vagy kárositottnak kártalanítására és az eljárás költségeinek fedezésére fordítandó, a fenmaradt összeg pedig az állampénztár javára esik. Indokolatlan vagy túlzott követelés esetében a sértett fél vagy károsított a polgári bírósághoz utasítandó, mely az államkincstár ellen a befolyt biztosítéki összegnél többet meg nem Ítélhet. 234. §. Ha a biztosíték mellett szabadlábra helyezett szökési kísérletet tesz, vagy a vizsgálati fogság elrendelésének valamely újabb törvényes oka merül fel ellene, ugy előzetes letartóztatásba, illetve vizsgálati fogságba helyezendő, s a biztosíték ekkor felszabadul. Hasonlóképen felszabadul a biztosíték, ha az előzetes letartóztatást, illetve vizsgálati fogságot elrendelő határozat hatályon kivül helyeztetett, vagy a bűnvádi per jogerős határozattal, vagy ítélettel befejeztetett. XIV. FEJEZET. A terhelt kihallgatása. 235. §. A terhelt kihallgatásának megkezdése előtt figyelmeztetendő, hogy a hozzá intézett érdesekre határozottan és a valósághoz hiven feleljen. Mindenik terhelt rendszerint külön, élőszóval, és ugy a nyomozás, mint az elővizsgálat folyamában két tanú jelenlétében hallgattatik ki. Megengedhető, hogy a terhelt egyes bonyolult pontokra írásbeli feleletet adjon. 236. §. A terhelttől mindenekelőtt megkérdezendő: neve, kora, születési és lakhelye, honossága, foglalkozása, családi állapota, vagyoni viszonyai, hogy volt-e büntetve és ha igen, mi miatt. Azonosságának megállapítása után a terhére rótt büntetendő cselekmény általában megjelölendő, és alkalom adandó neki, hogy a tényálladékra nézve összefüggő, körülményes nyilatkozatot tehessen.