Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz
Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete
110 357. szám. A király birói hatáskörének megszűntével lépést tartott a nádori bíróság teendőinek szaporodása, melyeket nádor nem létében a királyi helytartó vezetett. A nagyobb hatalmaskodási ügyeken (quinque casus) kivül, melyek már előbb is bíráskodása alá tartoztak, a nádor és annak bírósága a XVI. és XVII. század folyamán, az újabb jogtalan foglalások, továbbá a htítlenségi esetek tárgyában is ítélt és a felebbezett ügyek (transmissionales) fölülvizsgálatával foglakozott (1537 :24., 1543:32., 1552:26., 1556:35., 1563:25., 1572:6., 1601:34., 1622:44., 1625:52. t.-cz.). Eleinte a nádori (helytartói) biróság szakadatlanul működött (1543:32., 1552:26., 1553:20. törvényczikk), azonban már Kittonich idejében birói széket csak az octavaliák alkalmával tartott, melyek közül a brevia vagy máskép breves brevium vezetése a nádort illette (dir. meth. VIII. 11.,). Ezeken kivül még egyes fontosabb vagy bonyolódottabb ügyek elintézésével külön törvény által bízatott meg a nádor, mely ügyek azután „eausae articulares" nevet nyertek (1608:26., 1609:53., 1618:63., 1622 : 73., 1630: 35., 1635 : 38., 1647 : 64., 82., 112., 132., 1649 :55., 61., 65., 1655:58.. 85., 86., 87., 1659:110. törvéyczikk). Lényeges változást szenvedett a nádori biróság a XVIII. század elején hozott szervezeti törvények által, a mennyiben a felebbezési ügyeket a hétszemélyes táblának, az első fokon elintézendő ügyek legnagyobb részét pedig a királyi táblának kénytelenült átengedni (1715:24. 1723:24., 25., 26, t.-cz.). E szerint a nádori, mint legfelsőbb bíróságnak utóda a hétszemélyes tábla lett, vagyis a nádori biróság ezzé alakult át, mert a hétszemélyes táblának elnöke is a nádor volt. A tulajdonképeni nádori biróság részére pedig már csak a törvényhatóságok között felmerülő határkérdések elintézése (1618:71., 1635:19. törvényczikk) és a Jászok és Kunok ügyei (1751:25. t.-cz.) maradtak fenn. A király személyes bíráskodásának megszűntével az országbíró hatásköre is megváltozott. Állandó tagja lett a nádori bíróságnak és a nádort, ha az akadályozva volt, helyettesitette, sőt egyes esetekben az octávák tartásával is megbízatott (1556:34.). A mellett mint az ország rendes birája bizonyságleveleket, idézéseket, parancsokat adott ki. Hogy ilyenekért a távolabb fekvő megyék lakossága ne tartozzék a Pozsonyban székelő királyi bíróságokhoz folyamodni, az országbíró székhelye időnként a felső megyékbe tétetett át (1655:23., 1681:40., 1715:29. törvényczikk). Az 1723. évi birói szervezés az országbíró önálló működésének véget vetett. Azóta már csak mint a hétszemélyes tábla tagja és a nádor távolléte esetében, mint ennek helyettese működött. Már a megelőző korszak végén történt ama törvényhozási intézkedés, mely az esztergomi érseknek, mint főkanczellárnak és az ország rendes birájának hivatalos körén gyökeresen változtatott. Névleg ugyan megmaradt a királyi biróság tagja, de azóta, hogy helyetteséül világi egyén neveztetett ki (1514: 55. t.-cz.), birói teendőiben az, a személynök (personalis praesentiae regiae in judiciis locum tenens) járt el. Sőt az utóbbi csakhamar független állást vivottki magának, helyettesi minősége feledékenységbe ment és ő lett a nagy octávákon ítélő bíróságnak, már most királyi táblának elnöke (1546:33. t.-cz. Kittonich dir. meth. X. 15., 16.) és az is maradt a királyi táblának 1723. évi újjá szervezésekor. Ezen kivül, külön alakított bíróságával, ítélt a hatóságának alárendelt városok felebbezési ügyeiben (Hk. IV. 8. §. 2., 1723:74. t.-cz.). A tárnokmester birói hatáskörében a korszak végéig változás nem történt. Nyolczados és rövid törvénynapok kitűzéséről a második korszak első századaiban majdnem mindenik országgyűlés intézkedik, csakhogy azoknak megtartását háború és belzavarok gyakran megakadályozták, sőt a királyi bíróságnak működését az ország egyes részeiben sok éven át lehetetlenné tették (1609:70., 1649:76., 1655:51., 1681 :29J. Az 1723. évi 24-ik és 25-ik törvényczikkek életbelépte uíán, melyek a nyolczados törvénynapokra tartozott ügyeket részben a
