Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

98 357. szám. a többi felek oly megjegyzéssel idéztetnek, hogy a tárgyalás elmaradásuk esetében is megtartatik. A fogva levő vádlott csak a törvényszék határozata alapján kisértetik a felebbezési tárgyalásra. 473. §. A felebbezési tárgyaláson jelen kell lenni a kir. ügyészség tagjának, kivéve, ha a vád alapját csak a 45. §-ban felsorolt vétség vagy kihágás képezi és sem az ügyészségi megbizott, sem a kir. ügyészség a vád képviseletét el nem vállalták. A személyes megjelenésre kötelezett felek jelenléte nélkül sem tartható meg a tár gyalás Mindenekelőtt ezeknek megjelenését állapítja meg a tárgyalási elnök. A körülményekhez képest a törvényszék az elmaradottaknak elővezetését, esetleg újabb dézését a tárgyalás elnapolása mellett vagy a nélkül rendeli el. 474. §. A mennyiben az egész bizonyítás ismétlése határoztatott el, a felebbezési tárgyalás a XVIII, fejezet szabályai szerint azon eltéréssel megy végbe, hogy a vádlott jelenléte, kihágás vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség esetében mellőzhető, és hogy a vádhatározat, illetve vádirat helyett a járásbíróság ítélete, a felebbezés indokolása és az ellenészrevételek olvastatnak fel. Ha a törvényszék a bizonyításnak csak részleges ismétlését találta szükségesnek, vagy az egészen mellőzte, a tárgyalás megnyitását a 346. §. útmutatása szerint az ügy előadása, felvilágosítások nyújtása, illetve a járásbirósági tárgyalás jegyzőkönyve egyes részeinek, vagy más iratoknak felolvasása követi. Ezután kihallgattatik a megjelent vádlott és felvétetnek a bizonyítékok, ha azoknak ismét lése elrendeltetett. A tárgyalás befejezését a kir, ügyészség szóval előadandó indítványa, és ha a felek felszólalni kivannak, azoknak vagy képviselőiknek előterjesztéseit képezik. Az első felszólalás a felebbezőt, az utolsó előterjesztés, illetve válasz a vádlottat illeti. Egyebekben a XVIII. fejezet rendelkezései a bizonyítás részleges ismétlése mellett, vagy a nélkül tartott felebbezési tárgyalásnál is alkalmazandók. 475. §. A törvényszék a felebbezési tárgyalás eredményéhez képest esetleg a 471. §-ban emiitett végzéseket hozza, a mennyiben pedig a fölülvizsgálat akadályba nem ütközik, az érdemben itél. A törvényszék az utóbbi esetben helybenhagyja vagy megváltoztatja a járásbíróság ítéletét, az anyagi törvény megsértéséből eredő semmiségi ok esetében pedig (322. §.) a 348. §. szerint jár el. 476. §. ügy a 471. §., mint a 474. és 475. §§. eseteiben a végzés, illetve ítélethozatalnál a 323., 324., 349., 354. §§. a törvényszéket is kötelezik. 477. §. Törvényszéknek másodfokban hozott végzése ellen felfolyamodás nem használható. Felebbezett ügyben kelt törvényszéki ítélet ellen, ha az elbírálás tárgyát ugy a vád, mint az ítéletek szerint csak kihágás vagy csupán pénzbüntetéssel büntethető vétség képezte, az egyedüli perorvoslat a semmiségi panasz a jogegység érdekében (368., 369. §§.).