Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz
Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete
357. szám. 95 IV. A tárgyalás. 460. §. Ha a terhelt meghalt, a biró a további eljárást végzéssel megszünteti. Megszüntető végzést hoz az esetben is, ha a tárgyalás helyén a kitűzött órára sem a kir. ügyészség közreműködése nélkül eljáró magánvádló, sem annak meghatalmazottja rendes idézés daczára meg nem jelentek és elmaradásukat ki nem mentették, a vádra jogosultak közül pedig senki sincs jelen, ki a vád képviseletének átvételére hajlandó volna. A magánvádló elmaradása miatt hozott megszüntető végzés ellen perorvoslat kizárásával csak igazolásnak van helye. A biró megszüntetéstől eltérhet és a tárgyalást megtarthatja, ha a késedelmes fél nemsokára a tárgyalás órája után megjelen, elmaradását elfogadhatólag kimenti, és a többi megidézettek még el nem távoztak vagy haladék nélkül előhivathatok. Az előző bekezdésben emiitett intézkedés ellen perorvoslat nem használható. 461. §. Szabadságvesztéssel büntethető vétség miatt, vagy személyes megjelenés kötelezettségével (450. §. végbekezdés) idézett terheltnek igazolatlan elmaradása esetében a biró azt elővezetteti, vagy a mennyiben ez a tárgyalás napján már nem foganatositható, a tárgyalást elnapolja és a terheltnek az új tárgyalásra leendő elővezetése tárgyában intézkedik. Ha az elmaradott terhelt csak kihágás vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség miatt volt megidézve, a biró a,tárgyalást megtartja, és a felmerült bizonyítékok alapján itél. Az itélet ez utóbbi esetben a vádlottnak kézbesittetik. Ezen itélet ellen a vádlott igazolással is élhet. Ha a bíróság annak helyt ad, új tárgyalás tartatik. A mennyiben a vádlott erről is elmarad s nevében védő vagy törvényes képviselő sem jelen meg, az igazolás meg nem történtnek tekintetik és a vádlott távollétében hozott itélet hatályban marad. 462. §. Minden ügy lehetőleg egy tárgyalással fejezendő be. A tárgyalás a vád előterjesztésével kezdődik, melyre a terhelt válaszol. Azután a bizonyítékok vétetnek elő. Ennek befejeztével a vádló megteszi indítványát, mely ugy is szólhat, hogy a vád adatai alapján ítéletet kér, ezután pedig a terhelt és esetleg védője előadják a védelmet. Végül következik az itélet hozatala és kihirdetése. Ez utóbbi ugy mint az ítéletnek irásba foglalása csak nagy terjedelmű, vagy elvi jelentőségű ügyben halasztható el huszonnégy órára. 463. §. A XVIII. fejezetnek határozatai a járásbíróság előtti tárgyalásnál is megfelelően alkalmazandók. Az elnök és a törvényszék teendőit a tárgyaló biró teljesiti, kinek végzése ellen a felebbezést ugyan azonnal be kell jelenteni, de az csak az itélet fölülvizsgálata alkalmával intéztetik el. A kir. ügyészség alatt rendszerint (442. §. 4-ik bekezdés) az ügyészségi megbízott értendő. A tanuknak megesketése azért, mert az előző eljárásban ki nem hallgattattak (293. §.), nem mellőzhető.