Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-352. A véderő-bizottság jelentése, "a honvédségről" szóló törvényjavaslat tárgyában

352 szám. 3€7 2. a közös hadsereg tartalékából áthelyezettekre nézve, a honvédség tartalékában 2 évig 3. a közös hadsereg póttartalékából áthelyezettekre nézve, a honvédség póttartalékában 2 évig. ~ Mindazok, a kik az ujonczállitás (fősorozás és utóállitás) útján, a januárius 1-től október l-ig terjedő időben soroztatnak be, az ujonczállitási év október l-jén veendők állományba, azaz vétetnek föl a honvédségnek kötelékébe. Az október 1-je után deczember 31-ig besorozottak pedig, továbbá minden önkéntes és a védtörvény 44., 45., 47. és 49. §-ai alapján a korosztály és sors-szám rendén kivül besorozottak a besorozás napján veendők állományba. Mozgósítás esetében az állománybavétel ő Felsége parancsára október 1-je előtt is foganatosítható. A szolgálati idő az állománybavétel napján kezdődik, végződik pedig minden szolgálati kötelezettségi viszonyban, — az állománybavétel napjára való tekintet nélkül, — azon év deczember 31-én, a melyben az illető szolgálati kötelezettség eltelt. A közös hadsereg tüzérségéből, műszaki, egészségügyi és vonatcsapataiból, valamint ruházati és élelmezési karából a honvédséghez áthelyezett tartalékos legénység külön tartatik nyilván. 9. §. A honvédségnél béke idején csak a törzsek és alosztálykeretek állanak fenn, ezek személyzete képezi a honvédség tényleges állományát. A tényleges állomány a honvédség kiképzésére, a katonai belszolgálat végzésére és a hadi készletek gondozására szolgál. A tényleges állományú törzsek és keretek számát, szervezetét, állomáshelyeit, békelétszámát, a legénység tényleges szolgálatának tartamát a 2 évi tényleges szolgálati kötelezettségen belül, az ujonczok kiképzésének idejét és rendjét, a honvédelmi minister előterjesztésére Ő Felsége határozza meg. A tényleges szolgálatra kötelezettek, a mennyiben a honvédtörzseknél, kereteknél és honvéd-intézeteknél tényleges szolgálatban nem szükségeltetnek, szabadságra bocsáttatnak. 10. §. A honvédség behívása és mozgósítása, ha háború veszélye fenyeget, mindenkor csak Ő Felsége a király rendeletére történhetik, a felelős honvédelmi minister ellenjegyzése mellett. A honvédség tartaléka és póttartaléka, a honvédségnek hadilétszámra részben vagy egészben leendő kiegészítése végett, szintén csak Ő Felsége parancsára hívható be. Mozgósítás esetében az egészségügyi szolgálatra kijelölt honvédek a magyar korona országainak vöröskereszt-egylete intézeteihez és sebesült-szállitó oszlopaihoz megfelelő számmal beoszthatok és ezen egészségügyi szolgálatban az ország határain kivül, részleges mozgósítás esetében is, akadálytalanul alkalmazhatók, még akkor is, ha a közös hadsereg részleges mozgósítása által a honvédség nem érintetnék. A honvédség póttartaléka béke idején, nyolcz hét alatt katonailag kiképezendő, azontúl már rendszerint csak az időszaki fegyvergyakorlatokra hívandó be. Ha azonban különös körülmények megkövetelik, a tartalék első évfolyamának és a póttartalék két legifjabb sorozási évfolyamának legénységi állományába tartozó egyének, az 1888. évi XVIII. törvényczikk rendelkezései szerint — mely rendelkezések a honvédség tartalékára és póttartalékára is ezennel kiterjesztetnek — béke idejében is tényleges szolgálattételre visszatarthatok, illetőleg behívhatok. Ha a tartaléknak és póttartaléknak csak egy részét szükséges tényleges szolgálatra