Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-348. Törvényjavaslat, a Svájczczal 1888. évi november hó 23-án kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

348. szám. 293 a mennyiben a bevallási lap, a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek. Ezen határozatok alkalmazása azonban attól tétetik függővé, hogy az érdeklett vasúti igazgatóságok felelősséget vállaljanak az iránt, hogy a vasúti kocsik az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál kellő időben és sértetlen zárral megérkeznek. A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt említetteknél nagyobb könnyítéseket állapított volna meg, e könnyítések a másik féllel való forgalomban is, a kölcsönösség feltétele mellett, alkalmaztatnak. XIII. CZTKK. Mindkét szerződő félnek jogában áll, hogy a másik fél területein való székhelylyel főconsulokat, consulokat, alconsulokat vagy consuli ügynököket kinevezhessenek. Mielőtt azonban valamely consuli tisztviselő, e minőségében, működését megkezdhetné, szükséges, hogy azon fél részéről, a melynek területére kineveztetett, szokásos módon elismertessék és elfogadtílfeSGK. A szerződő felek egyikének consuli hivatalnokai, a másik fél területein ugyanazon kedvezményeket, jogositványokat és mentességeket élvezendik, a melyekkel ott a legtöbb kedvezésben részesülő nemzet hasonló jellegű és rangú consulai birnak vágy bírni fognak. A szerződő felek mindegyikének jogában áll azon helyeket kijelölni, a hol a consuli hivatalnokok működésének megengedését czélszerünek nem találja; ezen megszorítás a szerződő felek valamelyikére csak akkor alkalmazható, ha az harmadik államok irányában szintén alkalmaztatok. XIV. GZIKK. A jelen szerződés, az I. czikk 2. száma alatt foglalt határozat kivételével, Liechtenstein rieur qu'aux frontiéres, pourvu qu'elles soient déclarées au transit, par la remise des déclarations, des listes de chargement et des lettres de voiture. L'application de ces dispositions est, cependant, subordonnée á la condition que les administrations des chemins de fer participant au transport soient responsables de ce que les wagons arrivent, en temps opportun et avec les scellés intacts, au bureau d'expédition de rintérieur du pays ou au bureau de la sortie. Toute facilité, plus grandé que celle mentionnée ci-dessus, que l'une des Parties contractantes pourrait accorder á un tiers Etát, quant á l'expédition douaniére, profitéra, á condition de récirirocité, au commerce de l'autre Partié coniractante. ART1GLE XIII. II sera loisible aux deux Parties contractantes de nommer des Consuls Généraux, Gonsuls, Vice-Consuls ou Agents consulaires pour résiderdans les territoires de l'autre. Mais, avant qu'un fonctionnaire consulaire puisse agir en cetté qualité, il devra étre reconnu et admis, dans la forme usitée,parleGouvernement auprés duquel il est délégué. Les fonctionnaires consulaires de chacune des deux Parties cohtractantes jouiront, sur les territoires de l'autre, de tous les priviléges, exemptions et immunités qui sönt ou qui pourront étre accordés aux Consíils de la mérne catégorie et du mőme rang de la nation la plus favorisée. Chacune des deux Parties contractantes aura le droit de désigner les localités oű il ne lui conviendra pas d'admettre des fonctionnaires consulaires; mais il est bien entendu que cetté réserve ne pourra étre appliquée á l'une d'entre elles sans Tétre également á tous les autres Etats. ARTIGLE XIV. Sous réserve de la disposition de l'article I, chiffre 2, le présent Traité s'applique á la