Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.
Irományszámok - 1887-341. Törvényjavaslat, az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályoknak, az 1888:XXVI. t.-czikkel elhatározott elháritására szükséges költségeknek fedezéséről
242 341. szám. Hasonlóképen nem véljük czélszerűnek már most igénybe venni a törvény által megengedett azon második módozatot sem, mely szerint a költségek külön hitelművelet utján volnának beszerezhetők. — Mert a munkák fedezésére szükséges összeghez, a munkák befejezéséig, vagyis a törvényszerű díjszedési jog életbeléptéig járó időközi kamatokat is hozzá kelletvén számítani, ezen időközi kamatok a magyar állampénztár javára fognak esni, akkor, ha a költségek az állami pénztár készleteiből fognak egyelőre legalább elölegeztethetni, mi pénzügyileg hátrányosnak nem mondható. Minthogy pedig a szükséges pénzösszegek a rendelkezésre álló állami pénztári készletekből egyelőre minden nehézség nélkül előlegezhetők és továbbá, minthogy a fedezetnek ezen módja szerint az államkincstár azon kedvező helyzetbe jut, hogy az időközi kamatokat saját javára a később felveendő kölcsön megkötéséig megtakaríthatja, mely megtakarítás annál nagyobb leend, minél később realizáltatik a hitelművelet, ezeknél fogva a fedezet ezen módját tartjuk annyival inkább a legczélszerübbnek, mert nincs okunk abban kétkedni, hogy egy, az előlegező államra nézve kedvező hitelműveletnek keresztülvitele a munkálat végrehajtásának későbbi stádiumában is lehetséges lesz. A törvényjavaslat 1. §-ában tehát az előadottakhoz képest kimondatik, hogy az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályok elhárítását czélzó munkáknak 1889. évben felmerülő s 500,000 írtban megállapított költségei az állami pénztári készletekből adandó előlegekből lesznek fedezendök. A törvényjavaslat °2. §-a az 1888. évi XXVI. t.-cz. 4. §-át egészíti ki, a mennyiben a közmunka- és közlekedésügyi minister utasittatik, hogy a további években végrehajtásra kerülő munkálatokra és felügyelésre szükséges költségekről előirányzatokat, valamint az elmúlt években előfordult kiadásokról, tehát már az 1889. évben felhasznált összegről is számadásokat készítsen, mely előirányzatok és számadások évenkiní az állami költségvetésekkel, illetőleg zárszámadásokkal egy időben, de azoktól elkülönítve fognak a tisztelt képviselőház elé terjesztetni. Ezen határozmányt azért tartjuk szükségesnek, hogy egyrészt addig, mig a munkálatok kiviteléhez szükséges előlegek az állami pénztári készletekből fognak fedeztetni, idejekorán megállapittathassék azon összeg, melyre a következő évben szükség lesz, másrészt pedig azért, hogy az igy nyert előlegek nyilvántartatván, azok az időközi kamatokkal együtt a jelen törvényjavaslat 3. §-a értelmében felveendő kölcsönből az államkincstárnak visszafizethetök legyenek. Szükségesnek tartottuk továbbá ezen intézkedést a törvényjavaslatba már csak azon oknál fogva is felvenni, hogy ezen nemzetközi szerződésen alapuló munkálat és az azzal öszszefüggö számadások mindenkor a legszigorúbb parlamenti ellenőrzés allatt álljanak. A mint már fentebb említeni szerencsénk volt, kívánatos ugyan, hogy a munkák költségei, a mennyire azt az állami pénztári készletek állása megengedi, teljességükben vagy legalább legnagyobb részükben ezen készletekből fedeztessenek, mindazonáltal tekintve, hogy ezen előlegek az állampénztárnak visszafizetendők lesznek, minek szüksége esetleg még a munkák befejezése előtt is beállhat, — ennélfogva a törvényjavaslat 3. §-ában foglalt határozat módot nyújt arra, hogy akkor, mikor az államkincstárra nézve kedvező alkalom kínálkozik, az összes költségek fedezésére szolgáló kölcsön megköthető legyen. A törvényjavaslat 4. §-a bővebb indokolást nem igényel. Tisztelettel kérjük a törvényjavaslat elfogadását. Budapesten, 1888. évi deczember hó 10-én, < Baross Gábor s. k, Tisza Kálmán s. k, közmunka- és közlekedésügyi magyar a pénsügyministerium ideiglenes vezetésévet királyi minister. megbízott m. hir. ministerelnö'k. é
