Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.

Irományszámok - 1887-336. A pénzügyi bizottság jelentése, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium 1889. évi állami költségvetése tárgyában

336. szám. 149 töröltettek s a szabadalmak és védjegyek kiadásainál irányoztattak elő s igy azok a személyi járandóságoknál 3,640 frttal, a dologi kiadásoknál 8,800 frttal nagyobb összeggel szerepelnek. A 2. rovatnál 490 frt emelkedés mutatkozik, mit a kassai gépészeti ipariskola egy tanárának szabályszerű korpótléka, részben a segédmunkások számának egygyel való szaporítása tesz szükségessé. Emelkedés mutatkozik az 1878. évi XX. t.-cz. értelmében az osztrák államkincstár javára átszámítandó lajstromozási illetéknél is, mit a Magyarországon eszközölt bejelentések szaporodása okoz. Az emelkedések a fönt jelzett levonásban mind fedezetüket találják s az összeg igy 1888-hoz képest változatlan. A bizottság a tételeket elfogadásra ajánlja. Bevétel. 1889-re előirányoztatik ......... 62,070 frt, 10,470 frttal több, mint tavaly. Az osztrák kincstár által az 1878. évi XX. t.-cz. értelmében lajstromozási illeték fejében átszámítandó járulék 3,000 frttal, a magyar feltalálók által fizetendő díjak összege 8,000 forinttal emelhető volt, a mi megfelel az eddig elért eredményeknek, ellenben szintén a zárszámadási, illetve kezelési eredmények alapján 430 frttal le kellett szállítani a kassai gépészeti ipariskola bevételeit, mert mind tandíjakból, mind ipartermékek elárusitásából, mind vegyes bevételek czímén a valódi eredmények az eddigi előirányzatnak valamivel alatta maradtak. A bizottság elfogadásra ajánlja. 3. czím. A gazdaság Különböző ágainak emelésére. Kiadás. 1889-re előirányoztatik , . . 350,721 frt, ugyanannyi, mint 1888-ra. E czím, melynek kiadásai együttesen szavaztatnak meg, egyes rovataiban több módosulást szenved, melyek előirányzásánál a minister urat az a törekvés vezette, hogy a kiadás össztételének emelése s igy az ország pénztárának újabb igénybevétele nélkül megfelelhessen az újabban mutatkozó, kielégítésre jogosuk sürgős szükségleteknek. E szempontból történt 10,000 forintnyi megtakarítás, illetve kisebb előirányzás a gazdasági egyletek czéljaira, azon elv fokozatos érvényesítésével, hogy a gazdasági egyleteknek állami segély csak rendkívüli teendők teijesitésére adandó, ezért irányoztatik kisebb összeg elő nem állami szakiskolák segélyezésére, rövidebb gazdasági tanfolyamok rendezésére, méhészeti vándortanítók s a méhészeti felügyelő útiköltségeire, szakmunkák, kézikönyvek kiadásának segélyezésére, s ezért szállíttatnak le a megengedhetőség határai közt az ösztöndijak, a borászati kormánybiztosság költségei s a nem állami vinczellériskolák s tanfolyamok segélyei. Azon mintegy 17,750 frtnyi kevesebb költség fejében, mit a minister ur e czímeken a kitűzött czélok veszélyeztetése nélkül elérni remél, több czélszerű új kezdeményezést tervez. Igy a gazdasági szeszfőzdék szakfelügyeleti költségeire 2,000 frtot vett fel új tétel gyanánt e czím 2. rovatába, a mi lehetővé teszi, hogy a minister ur a mezőgazdasági szeszgyáraknak az új szeszadótörvény értelmében leendő átalakítására s a gazdasági szeszfőzési ismeretek terjesztésére szakközeget állítson a gazdaközönség rendelkezésére, kinek tevékenysége e téren mind általános gazdasági, mind pénzügyi tekintetben eredményes lehet. Emelte továbbá a minister ur 4,000 frttal a kereskedelmi növények termelésének fejlesztésére fölvett előirányzatot, egy Szegeden, az állam segélyezése mellett létesített kenderkikészitő gyár lehetővé tételére, a mi által a kendertermelés jövedelmezőségének útjában álló akadályok egész nagy vidékre nézve elhárittatnak s emelte a budapesti vegykisérleü és mag-