Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-296. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról

56 296* szám. Melleklet a 296. számú irományhoz. Indokolás, „az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi . . . törvényczikk folytán adandó kártalanításról" készült törvényjavaslathoz. Általános megjegyzések. Azok után, a miket az állami italmérési jövedékről szóló javaslat indokolásának beve­zetésében ezen javaslatról is megjegyeztem, most általánosságban csak ennek fó'bb elveit szükséges még kiemelnem. Az első kérdés, melyet e javaslatnak megoldani kell, az, hogy ki részesül kártalanításban, vagy a mi ezzel egyértelmű, kártalanítás mely jogokért adatik. A javaslat elősorolja a jogokat, melyekért kártalanítás igényelhető, de e mellett a kár­talanítás megadását még atttól is függővé kellett tenni, hogy a jogosult jogát az utóbbi időben tényleg gyakorolta, hogy abból hasznot, jövedelmet húzott. Nem lehet kártalanítást adni egy olyan jogért, melynek alapján valaki ugyan az italmérést bizonyos helyen gyakorolhatta volua, ha e jogával nem élt, ha egyáltalán vagy legalább is az utóbbi időben italmérést tényleg nem gyakorolt. Nem lehet ezt tenni azért, mert egyrészt > magából a kártalanitás fogalmából következik, hogy a kincstár kártalanítás adására csak akkor kötelezhető, ha az italmérési jövedék behozatala folytán a jogosult jövedelemtől esett el, ha jöve­delmet eddig tényleg élvezett s azt ezentúl nem élvezheti, szóval,, ha kárt szenved; másrészt a kárt és igy a kártalanitás összegét is csak akkor lehet meghatározni, ha a jogosult tényleg jövedelmet élvezett; oly esetekben ellenben, melyekben a jövedelmi alap teljesen hiányzik, a becslés vagy összehasonlítás utján való megállapítás nemcsak megbizhatlan, attól, a mi a valóságban elérhető lenne, esetleg merőben eltérő eredményekre vezethetne, de még a kincstárra azzal a hát­ránynyal is járna, hogy azt az apadást, mely a szomszédos jogosultak jövedelmében egy bizonyos, még alig állapitható mértékig bekövetkeznék akkor, ha mellettük az italmérést még más is gya­korolná, azok kártalanítási összegének megállapításánál már kifejezésre juttatni nem lehetne. De még ott is, hol a kártalanitás adásának jogosultsága kétségtelen, kell még egy biztos, általában használható olyan alapot is találni, melyen a kártérítési összeg számszerűleg legyen megállapítható. Nem lehet ugyanis a számszerű megállapítást a minden esetben való általános puhatoló­dások bizonytalan eredményétől függővé tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom