Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-296. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról

296. szám. 51 Ezen adatok beszerzésénél az állami, köztörvéuyhatósági és községi közegek, nemkülönben a biróságok a kir. adófelügyelőnek megkereséseit haladék nélkül teljesíteni s egyes meghallgatandó magánfelek is a szükséges felvilágosításokat megadni tartoznak. 9. §• A kártalanítás megállapítására szükséges adatok beszerzése s a 7. §-ban megállapított bejelentési határidők lejárta után a kir. adófelügyelő a kártalanítás összegének egyezségi megállapítására határidőt tűz ki s erre a bejelentést tett jogosultakat írásban akként idézi meg, hogy egy-egy község valamennyi jogosultjával a tárgyalás egyszerre legyen megtartható. Az egyezségi tárgyalás határideje a községben hirdetményileg is közzéteendő s jogosítva van a tárgyaláson minden jogosult megjelenni. Az egyezkedés a 2. §. 1. pontja értelmében kártalanítandó jogért adandó kártalanításra terjed ki. A mint az egyezkedési tárgyalás folyamán valamely jogosulttal egyezség jött létre, az irásba foglalandó s az érdekelt, vagy megbizottja által aláírandó. Ha ily módon az egyezség egy község valamennyi jogosultjával megköttetett, az egyezségek az összes iratokkal jóváhagyás végett a pénzügyministerhez terjesztendők fel, ki az egyezségeket jóváhagyja, vagy pedig újabb egyezkedési tárgyalást rendelhet el, avagy az ügyet elsőfokú elbírálás végett a közigazgatási bizottság albizottságához utasíthatja. Ha ellenben egy község jogosultjaival egyáltalán nem, vagy nem valamennyi, hanem csak egy, vagy néhány jogosultjával köttetett meg az egyezség, az egész község összes jogosultjainak ügyei, még pedig azok, melyekben az egyezség megköttetett, az egyezségre nézve esetleg teendő vélemény-nyilvánítás végett, azok pedig, melyekben az egyezség meg nem köttetett, első fokban leendő érdemleges elbírálás végett a közigazgatási bizottság albizottságához terjesztendők. 10. §. A közigazgatási bizottság albizottsága az egyezség utján meg nem állapított kártalanítási ügyeknek, nemkülönben általában a pénzügyminister által hozzá utalt ügyeknek tárgyalására határnapot tűz ki s arra a jogosultakat az előző §-ban megállapított módon akként idézi meg, hogy egy-egy község valamennyi jogosultjának ügyében egyszerre legyen határozat hozható. A jogosultaknak ezen tárgyalásnál is jogukban áll összes érveiket s adataikat szóval vagy írásban előterjeszteni, elmaradásuk azonban a határozat hozatalát nem akadályozza. A közigazgatási bizottság albizottsága az előterjesztett adatok alapján a kártalanítás összege s az evvel összefüggő s a 3. §-ban felsorolt kérdések tekintetében együttesen hoz érdemleges elsőfokú határozatot, ha pedig szükségét látja, az adatok kiegészítését rendelheti el, egy kiküldöttje által helyszíni szemlét tartathat, s az érdemleges tárgyalásra későbbi határidőt tűzhet ki. A közigazgatási bizottság albizottságainak tárgyalásairól jegyzőkönyv vezetendő s ebbe a tárgyalás főbb mozzanatai, a határozat s annak indokolása felveendők. A határozatot s annak indokait az elnök szóbelileg hirdeti ki s a jelen nem levő jogosultnak, vagy a bejelentésben megnevezett megbízottjának írásban kézbesitteti. A mennyiben a megkisérlett kézbesítés eredményre nem vezet, a hozott határozat a kir. adófelügyelőnél kifüggesztendő. Az érdemleges határozatok ellen jogában áll a jogosultaknak, a határozat kihirdeté7»