Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-296. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról

296. szám. 49 ságának elbirálhatása végett pótló adatokat kívánni, valamint tanukat, szakértőket s az érdekelteket hit alatt kihallgattatni. Ha a kártalanítás ezen alapon állapittatik meg, annak összegéből az adó alá nem vont jövedelem után járó adónak és járulékainak négyszeres összege mindig levonásba hozandó s a kártalanításnak ekként megállapitandó tőkeösszege, a mennyiben az a jogosultnak ezen törvény határozmányai szerint közforgalmú állami kötvényekben adandó ki, csak 1892. végével lesz kiszolgáltatható. Ugyanezen határozmányok alkalmazandók az esetben is, ha nem a jogosult, hanem jogelődje mulasztotta el a tényleges jövedelmet adó alá bevallani, azon eltéréssel, hogy a mennyiben a jogutódlás 1888-ik évi szeptember vége előtt állott be, a kártalanítás megállapításának ezen módozata ez esetben akkor is alkalmazásba vehető, ha a jogelőd maga állította ki az adóvallomást, vagy pedig hivatott fel az adó megállapításához szükséges adatok beszolgáltatására. 5. §. Az állami italmérési jövedék megfelelő hasznosítása végett elkerülhetlenül szükséges ingatlanoknál (2. §. 2. pont) az egyezségileg megállapitandó kártalanítás összege, vagy ha egyezség létre nem jő, a bírói utón megállapitandó becsérték képezi a kártalanítás összegét. Az állami italmérési jövedék megfelelő hasznosítása végett szükséges (2. §. 2. pont) ingatlanokért adandó kártalanítás összege, ha egyezség létre nem jő, az alábbi 14. §. értelmében birói utón állapítandó meg, hasonlókép a bíróságok illetékessége tartatik fenn azon kérdések elbírálására, melyekben közigazgatási utón nem hozható tisztába, hogy a megállapított kártalanítás kit vagy kiket s mily arányban illet. Ezen eseteket kivéve, a kártalanítás megállapítására s az avval összefüggő mindennemű kérdés eldöntésére kizárólag a következő közigazgatási hatóságok illetékesek, és pedig: a) az a kir. adófelügyelő, vagy annak e czélra kirendelendő helyettese, kinek működési területén a község, melyben a jog gyakoroltatik, fekszik; b) a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak albizottsága; c) a pénzügyminister. A kártalanítás megállapítására hivatott s fentebb a), l) és c) pontok alatt elősorolt hatóságoknak tartatik fenn különösen azon kérdések eldöntése: 1. van-e egyáltalán a jog kártalanításának helye; 2. a jogért adandó kártalanítás összege mily alapon állapítandó meg; 3. a 2. §. 1. pontjának esetében mekkora a kártalanításnak összege; végre 4. azon kérdés eldöntése, hogy kiadható-e az igényt támasztónak s mily arányban a megállapított kártalanítás összege. A törvényhatósági közigazgatási bizottság az ezen teendők ellátására hivatott albizottságot akként alakítja meg, hogy rendszerint tagjainak sorából egy elnököt s két rendes tagot választ s ezeken kivül akadályoztatásuk esetére elnökhelyettest s legalább két póttagot jelöl ki. A közigazgatási bizottság előterjesztésére a pénzügyminister megengedheti, hogy az albizottság részben a közigazgatási bizottság tagjainak körén kivül álló egyénekből alakíttathassák, illetőleg egészíttethessék ki. Határozathozatalra az elnökön kivül két tag jelenléte szükséges. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. IX. KÖTET. 7