Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.
Irományszámok - 1887-296. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról
296. szám. 47 a kártalanítás az 1882. évi január 1-től 1886. deczember 31-éig adó alá vont jövedelem alapján történik, csak akkor lehet eltérés, midőn az adókivetés elleni felebbezések 1886. deczember 31-ike előtt beadattak, de elintézést később nyertek, mert ez esetben a felebbezés folytán megállapított adójövedelem vétetik figyelembe. Ha a jogosult bérszerződéssel igazolja azt, hogy az 1882. évi január 1-től 1886. évi deczember 31-éig terjedő idő alatt az italmérési jog haszna után a jövedelmi, illetve tőke-, kamat- és járadékadót a bérlő köteles fizetni s az adókiszabás adataiból kitűnik, hogy a bérlő által fizetett adó nem számíttatott a kiszabás alapjául szolgáló jövedelemhez: akkora bérlő által fizetett adó összege a kártalanítás alapjául szolgáló összes jövedelemhez adandó. Ha pedig az adó nem magának az italmérésnek haszna után van előírva, hanem annak összegében az italmérés hasznosítására szolgáló ingatlanok, esetleg a malom- vagy vásárjog, híd-, út- vagy rév vám stb. haszna, illetőleg az értök járó bérösszeg utáni adó is bent foglaltatik, akkor mindenekelőtt az állapítandó meg, hogy az adóból, illetőleg az annak alapjául szolgáló jövedelemből mennyi esik magára az italmérési jogra. Ha az elkülönítés azért nem állapitható meg, mert az ingatlanoknak az adó alapjául szolgáló hasznát meghatározni nem lehet, akkor a kártalanításnak, az ezen §. első bekezdése szerint kiszámítandó teljes összegéből először levonandó a jog hasznosítására szolgált ingatlanoknak az 1887. évi XLV. t.-cz. 4. §-a szerint megállapítandó törvényszerű legkisebb értéke s az ezen levonás után fenmaradó összeg képezi a kártalanítás teljes összegét. A fentebbi szabályok alól kivételnek a jogosult kérelmére csak az esetben van helye: 1. ha a jogosult bebizonyítja, hogy az italmérési jogot: a) közbiztonsági tekintetből egyes concret esetre nézve kiadott hatósági intézkedés folytán, vagy pedig b) egyes, szintén concret esetre nézve kiadott s nyilvánvalóan téves oly hatósági intézkedés folytán, mely ellen jogorvoslattal nem élhetett, nem jövedelmeztethette ugy, a mint azt fennálló törvényeink értelmében különben jövedelmeztethette volna; 2. ha az 1886. év végéig az italmérési jog rendezése hatósági jogerejű határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett és a jogosult akár az italmérési jognak, akár az italmérési adó beszedési jogának három évre való bérbevétele által vagy ez iránt biztosítékot nyújtó bérlőnek megjelölése által biztosítékot nyújt az iránt, hogy ezen három év alatt legalább is a kártalanitási összegnek megfelelő jövedelem be fog folyni; 3. ha valamely törvényhatósági joggal felruházott város hivatalosan felülvizsgált zárszámadással igazolja, hogy az 1882-ik évi január l-től 1886. évi deczember 31-ig terjedő időben az italmérési jogból több hasznot húzott, mint a mennyi adóalapul felvétetett s akár az italmérési jognak, akár az italmérési adó beszedési jogának bérbevétele által biztosítékot nyújt az iránt, hogy a kártalanitási összegnek megfelelő jövedelem legalább 3 évig a jövőben is be fog folyni; 4. ha az italmérési jog után az 1882. évi január l-től 1886. évi deczember 31-ig terjedő időben jövedelmi, illetve tőkekamat- és járadékadó nem fizettetett ugyan, de a jogosult bebizonyítja, hogy az általa vagy az italmérési jog bérlője által a fenti idő alatt fizetett kereseti, házbér- vagy egyéb adó alapjául szolgáló összegbe az italmérési jog jövedelme is felvétetett s igy e jövedelem is meg volt adóztatva; 5. ha a jogosult a jogot az államtól 1882-ik évi január 1-je óta szerezte meg. Az első és második pontban megjelölt kártalanítás összege, ha az ezen §-ban megállapított öt évi időszakban volt egy vagy több év, melyek jövedelmét a hatósági intézkedés
