Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-295. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről

295. szám. 25 Ha egy község valamennyi jogosultjának italmérési joga után az adóalapon vett átlagos jövedelem bármily okból kisebb, mint a mennyit e jog után tényleg élveztek, jogosítva vannak az italmérési jogot még a jelen törvény életbeléptetésétől számított hat évig együttesen bérbe venni; ha a) nem az adó alá vont jövedelemnél nagyobb tényleges jövedelem figyelembevételével nyertek kártalanítást; b) ezen szándékukat 1889. július 1-éig azon kir. pénzügyigazgatóságnál bejelentik, melynek területéhez a község, melyben az italmérési jog gyakoroltatik, tartozik ; c) ha kötelezik magukat a kártalanítás alapjául vett átlagos jövedelmet 20% ráfizetéssel a kincstárnak évenkint félévi utólagos részletekben megfizetni. Ezen kedvezmény a 10. §-ban megjelölt esetekben — kivéve alpont alatti esetet — hatályát veszti. A kincstár és a vállalkozók közti jogviszonyt a szerződés szabályozza és a bérlők s azok megbízottjai az italmérési illeték és adó fizetésétől mentesek. Ezen esetben annak az italmérési illetéknek és adónak beszedési joga is a bérlőkre ruházható, melyet a jelen törvény értelmében azok, a kik azon a területen, melyre a bérszerződés szól, szeszes folyadékokat kis mértékben árusítanak el, a kincstárnak tartoznának fizetni. Ha az italmérési illeték mennyiségét illetőleg az ennek fizetésére kötelezettekkel a bérlők megegyezni nem tudnának, az illeték a jelen törvény rendelkezései szerint (12—16. §§J állapittatik meg. YI. FEJEZET. Büntető határozatok. 59. §. A ki: 1. engedély nélkül szeszes italokat kimér, vagy kicsiben elárusít (4., 52. §§.); 2. elmulasztja bejelenteni, ha vállalatának jellege változik vagy pedig azt előleges engedély nélkül más helyiségbe teszi át (16. §.); 3. a jelen törvény életbeléptetésétől számított 3 év alatt, a pénzügyi hatóságok felszólítására az italmérési jog hasznosítására kötött bér- és haszonbéri szerződéseket fel nem mutatja (53. §.). Mindhárom esetben 1-től 100 forintig terjedő pénzbüntetéssel fenyítendő. Ezen kívül a bejelentésre kötelezett felek még az adó alól általuk elvont adóköteles czikkek után járó italmérési adó 10—20-szoros összegét tartoznak megfizetni, mely azonban 25 forintnál csekélyebb nem lehet. 60. §. A ki a pénzügyi, közigazgatási hatóság és községi közegeket vagy az adószedésre jogosítottat akadályozza azon jog gyakorlatában, a melynél fogva a jövedéki ellenőrzés alatt álló illeték- és adóköteles feleknél üzletekben és vállalkozási helyiségekben (47. §.) megjelenhetnek, az előirt könyvek és feljegyzések mikénti vezetéséről meggyőződést szerezhetnek és a készleteket felvehetik, vagy pedig a ki az adóköteles czikkek tartására rendelt helyiségek és tartályok felnyitását, az üzleti könyvek, illeték- és adónyugták, vagy más okiratok törvényszerű előmutatását megtagadja, a mennyiben az általános büntető törvények szerinti eljárásnak nem volna helye, 10 forinttól 100 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. IX. KÖTET. A.