Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-295. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről

10 295. szám. 3. §. A kimérésre és a kis mértékben való elárusitásra az engedélyt a vállalkozó Írásbeli kérelmére, az üzlet helye szerint illetékes kir. pénzügyi igazgatóság adja meg. Az engedély megadása előtt tartozik a kir. pénzügyigazgatóság a vállalat helye szerint illetékes közigazgatási hatóságot és pedig Budapesten az állami rendőrséget, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitányt, rendezett tanácsú városokban ezek polgármesterét, egyéb helyeken a főszolgabírót, Horvát-Szlavonországokban pedig a megfelelő s a bán által rendeleti utón kijelölendő hatóságot, az iránti nyilatkozatra felhívni, hogy az engedély megadása s a folyamodó személye ellen nincs-e kifogása. Ha a felhívott hatóságnak kifogása nincsen, vagy a felhivás kézbesítésétől számított 15 nap alatt nem nyilatkozik, az engedély akadálytalanul megadható. Ha ellenben a pénzügyigazgatóság a közigazgatási hatóság kifogása daczára is az engedély megadása mellett van, valamint ha az engedélyt megtagadó határozatot hoz s az ellen a vállalkozó 15 nap alatt felebbezéssel él, az ügy végeldöntés végett a pénzügyminister elé terjesztendő, ki ez esetben a belügyministernek, Horvát-Szlavonországokban a bánnak meghallgatása mellett, végérvényesen határoz. Azok, kik a pénzügyi hatóság részéről kimérési vagy kis mértékben való elárusitásra engedélyt nyernek, ebbeli üzletökre az iparhatóságtól külön nem kötelesek engedélyt kérni, a pénzügyigazgatóság azonban az engedély kiadásáról az' elsőfokú iparhatóságot s a mennyiben ez nem lenne ugyanaz avval a közigazgatási hatósággal, melytől előlegesen vélemény kérendő, evvel is esetről-esetre közölni tartozik. 4. §. Hatósági engedély kérelmezésére kötelezvék s az engedély kinyerése előtt sem a kimérést, sem a kis mértékben való elárusitást semmi szin alatt nem gyakorolhatják: 1. korcsmárosok, vendéglősök, italmérők s általában mindazok, kik a 2-ik §-ban felsorolt szeszes italok kimérésével vagy e mellett kis mértékben való darusításával is foglalkoznak; 2. sör- és szeszfőzdék vállalkozói, bor-, sör- és szeszkereskedők abban az esetben, ha a szóban levő szeszes italokat kis mértékben árusítják el; 3. más kereskedők, szatócsok és mindazok, kik rendes üzletökön kivül, a fent említett szeszes italoknak kis mértékben való darusításával is foglalkoznak; 4. czukrászok, kávésok, és ha az előző pontok alá nem esnek, mindazok, kik a 2-ik §-ban említett szeszes italokat csakis poharankint iparszerűleg szolgáltatják ki; 5. bortermelők, kik saját termésű boraiknak kis mértékben való darusításával foglalkoznak. II. FEJEZET. Az italmérésnek és kis mértékben való eladásnak engedélyezéséről. 5. §. Kimérésre, vagy kis mértékben való elárusitásra szóló engedély, nemökre való tekintet nélkül, csak olyan teljes korú egyéneknek adható, kik teljesen megbízhatók, feddhetlen előéletűek és az 1886. évi XXII. t.-cz. 15. §-a értelmében, — Horvát-Szlavonországokban az