Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-252. Törvényjavaslat, az égetett szeszes folyadékokra vetett vámtételek után ideiglenesen szedendő vámdíj-pótlékról

252. szám. . ••» Melléklet a 252. számú irományho, Indokolás, „az égetett szeszes folyadékokra vetett vámtételek után ideiglenesen szedendő vámdíj -pótlékról" szóló törvényjavaslathoz. Az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített sajtolt élesztö'nek megadóztatásáról szóló, jelenleg alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslat 1. §-a szerint az általános vámtarifa 76. tételszámának a) és 6) bettíje alatt felsorolt égetett szeszes folyadékok után a jelenleg 100 kilogrammonként 40, illetve 24 forinttal aranyban szedett vámdíj 76 s illetve 60 arany forintra lenne felemelendő, másrészről pedig ugyanannak 102. §-a szerint a törvény életbeléptekor a vámvonalon belől talált folyadékok alkohol tartalma után hektoliterenkéut csak 24 o. é. forint pótadó fogna beszedetni. Ennek folytán azok az égetett szeszes folyadékok, melyek a most emiitett időpontig a jelenlegi vámdíjak alkalmazása mellett fognának behozatni, a vámvonalon belül termelt hasonló égetett szeszes folyadékokkal szemben s egyszersmind az államjövedelem rovására is jelentékeny előnyben részesülnének. 1 Ezen igazolatlan nyereség közvetve még inkább fokoztathatnék az által, ha a bevitelt eszközlö fél a behozott égetett szeszes folyadékokat húsz, esetleg 10 liternél több alkoholt nem tartalmazó mennyiségekben forgalomba hozná, minthogy e mennyiségek az idézett törvényjavaslat 102. §-a értelmében a pótadó fizetése alól mentesek maradnának. Az itt jelzett eset főkép finomabb s olyan italféléknél fordulhat elő, melyek — mint például a cognac — hosszabb fekvés folytán értéktikben nyernek, mi által a több havi szükséglet beszerzéséből származó kamatveszteség bőségesen fedeztetnék. De nem szenved kétséget, hogy a czélba vett és a jelenlegi vámtételek közötti tetemes különbözet a többi égetett szeszes folyadéknál is okot és alkalmat szolgáltathat arra, hogy a bevitel a szeszadó-reform életbelépte előtt jelentékenyen fokozódjék s ez által nemcsak, hogy a hazai szeszipar, de a vámjövedék érdekei is sértetnének. E hátrányt megelőzendő a cs. kir. osztrák kormánynyal egyetértőleg megállapított jelen törvényj avaslat]czélj a a szóban forgó égetett szeszes folyadékok behozatalánál a szeszadó-reform iránt hozandó törvény életbeléptének időpontjáig a jelenlegi és a czélba vett vámdíjtételek közötti különbözetnek megfelelő vámdíj-pótlékot életbe léptetni. A törvényjavaslat 1. §-a azt az időt, melynek tartama alatt ilyen vámdíj-pótlék volna szedendő, s egyszersmind annak mérvét kívánja meghatározni, mely pótlék a régi és új vámdíjtételek közötti különbözet arányában 100 kilogrammonként 36 forinttal volna megállapítandó. A 2. §. azt határozza, hogy a szeszadó-reform iránti törvény életbeléptekor az olyan szeszes folyadékok, melyeknél igazoltatik, hogy azok után a jelen törvényjavaslat 1. §-ában megállapitott vámdíj-pótlék lefizettetett, a szeszadó iránti törvényjavaslat 102. §-a szerint fizetendő pótadó alól mentesek maradjanak, mert nem volna méltányos, hogy az ilyen vámdíj-pótlékkal megrótt égetett szeszes folyadékok külön pótadóval is terheltessenek. A 3. §. a törvény életbeléptéről, a 4. §. pedig annak végrehajtásáról intézkedik. Budapesten, 1888. évi május hó 30-án Tisza Kálmán s. k., m. pén&Mgyminister. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. VIII. KÖTET. 8