Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-248. Törvényjavaslat a budapesti gőzmozdonyú körvasutról

38 248. szám. A kérdés czélszerfí megoldása, ugy a forgalom általános érdekeit tekintve, mint különösen a m. kir. államvasutakra nézve is nagy fontosságú. — Közgazdasági szempontból ugyanis nagy jelentőségű előny az, hogy a főváros kereskedelmi, gyár- és ipartelepei a m. kir. államvasutak állomásaival közvetlen összeköttetésbe hozatnak, mert ekként oly szállítási intézet érdekkörébe jutnak, mely, ha a pénzügyi szempontot nem is tévesztheti szem elől, ezen érdeknek döntő befolyást nem enged, hanem főleg az ország és a főváros gazdasági, illetve kereskedelmi érdekét veszi első sorban figyelembe, és igy kiválóan van azon helyzetben, hogy a hazai termelés ezen főgóczpontjait minden szükséges támogatásban részesíthesse. — Másrészt az államvasutak forgalmi és pénzügyi érdekei is azt követelik, hogy ezen intézet kereskedelmi összeköttetései és nagy hálózatának hatása, épen a hazai kereskedelmi és forgalmi élet központján szilárdittassék és biztosittassék. Már pedig e tekintetben a mai helyzet mindenesetre javítást igényel. A m. kir. államvasutak budapesti állomásai fekvésők és elhelyezésöknél fogva ez idő szerint a fővárosi ipari és kereskedelmi forgalomnak csak egy csekélyebb részére számithatnak; míg a túlnyomóan nagyobb rész ugy azért, mert a kereskedelem egyszer megszokott összeköt­tetéseit számot tevő külön előnyök nyújtása nélkül elhagyni nehezen szokta, de főleg, mert a jelzett állomások épen azon városrésztől, melyben ez idő szerint a fővárosi kereskedelem és forgalom összpontosul, némileg távolabb esnek, a m. kir. államvasutak állomásait elkerüli. Ebből a szempontból különös fontosságot kell tulajdonitanom annak, hogy a m. kir. államvasutaknak a Lipótvárosban megfelelő állomásuk legyen. — Ismeretes, hogy a fővárosi forgalom nagyobb része ezen városrészben bonyolittatik le; s a főváros fejlődésének és terjesz­kedésének iránya látni engedi, hogy ez a helyzet egyelőre alig fog máskép alakulni. — A töme­gesen szállított árúk, mint: a szén, fa, gabona, liszt, vasárúk stb. többnyire a lipótvárosi gyár­és ipartelepekbe és onnan kerülnek szállításra.— Ez a forgalom ma túlnyomó részben a szab. osz­trák-magyar állam vasúttársaságnak a m. kir. államvasutakéinál elvitázhatatlanul kényelmesebb összeköttetést nyújtó pályaudvarára irányul. E helyzetből az következik, hogy a m. kir. államvasutak helyzetét is közgazdasági tekintetben nagyfontosságú díjszabási befolyását a budapesti forgalomban csak ugy lehet kellően megvédeni, és az ezen intézetet természetszerűleg is a forgalomosztási szerződések szerint meg­illető forgalmat tényleg, azaz természetben csak akkor lehet a magyar államvasutak vonalai számára biztosítani, ha ezen állami intézet részére Budapesten oly helyzet létesíttetik, mely a kereskedelmi és forgalmi élet irányához alkalmazkodik és mindazon kényelmet é előnyöket nyújtja, melyek nélkül állandó és konjunktúráktól nem függő szilárd kapcsolatot létrehozni lehe­tetlen. — Ezt pedig csak ugy lehet elérni, ha azon városrésznek, melyben ma még a forgalom zöme összpontosul a m. kir. államvasutak könnyen hozzáférhető állomást bocsátnak rendelkezésre; mely hozzáférhetést természetszerűen lényegesen fokozza aztán az, ha ezen városrész főbb szállítói, t. i. a gyár- és ipartelepek, — melyek az itt értett forgalomnak, mintegy 80%-át képezik, az új pályaudvarral közvetlen összeköttetést nyernek; mi által lehetséges lesz, a fuvarköltségekben is nem jelentéktelen megtakarítást előidézni. Ez irányban a szükséges intézkedéseket megtenni; s a jelenlegi helyzetnek általánosságban vázolt hátrányait megszüntetni: czélja az előterjesztett törvényjavaslatnak. — Mielőtt azonban ezen javaslat egyes határozmányait kifejteném, s a czélba vett intézkedések előnyeit tüzetesen kiemel­ném, legyen szabad a kérdés előzményeire vonatkozólag, a mennyibnn ezek egyúttal a törvény­javaslat egyes határozmányainak felvilágosítására is szolgálnak, a következőket tisztelettel előre­bocsátani : A szab. osztrák-magyar államvasuttársasággal létrejött kiegyezés és a kölcsönös for­galmi viszonyok rendezése után, mindjárt 1884-ben a m. kir. államvasutak igazgatósága uta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom