Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-246. A közmunka és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Borosjenőtől Csermőig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

246, szám. 31 19. §• A közmunka- és közlekedésügyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokmány és annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeinek, úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére az üzlet első öt éve alatt 100 frttól 1,000 frtig, az engedély további tartama alatt pedig 1,000 frttól—10,000 frtig terjedhető bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a közmunka- és közlekedésügyi minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes által be nem fizetett birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási utón fog behajtatni. Ha az engedélyokmányon vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne; úgyszintén ha a fenti 6. §-ban megállapított határidő az épités befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnék s e határidő megtartásának elmulasztása a többször idézett vasutengedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék; a közmunkaés közlekedésügyi minister a jelen engedélyokmányt bármikor hatályon kivül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetne fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya építésének folytaíása, s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyes a pálya üzletét megszakítaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a közmunka- és közlekedésügyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések kárai és veszélyei kizárólag az engedélyest terhelendik. 20. §. Engedélyes részére a jelenleg engedélyezett vasút után az engedély első Öt évének tartama idejére adó- és bélyegilletékmentesség nem engedélyeztetik, és a szállitási adó is a vonal megnyitásától kezdve öt éven át beszedendő. Az esetre ellenben, ha az üzlet további folytatásáról engedélyes a jelen engedélyokmány 17. §-a értelmében részére biztosított jog alapján az ötödik üzletév utolsó félévében le nem mond, hanem a pályát az idézett szakaszban foglalt feltételek szerint továbbra is üzletben tartani kívánná, — az engedélyes a jelenleg engedélyezett pályát illetőleg is mindazon jogok és kedvezmények élvezetébe lép, melyek az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. t.-cz. alapján a helyi érdekű vasutakat megilletik, viszont teljesíteni tartozik mindazon kötelezettségeket, melyek az idézett törvényczikkkek határozatai szerint a helyi érdekű vasutakat terhelik. 21. §. Az engedélyezett vasútnak az ötödik üzletév elteltével a régleges üzlet igényeihez leendő átalakítása és kiegészítése czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog már most engedélyeztetik. . Budapesten, 1888. évi május hó 23-án. A m. kir. minísterium nevében: Baross Gábor s. k., közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, A hivatalos másolat hiteléül: Furmanti János s. k., segédhivatali aligaggató.