Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-287. 1888. évi XXIV. törvényczikk, az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról

314 287. szám. 40. §. Alkoholnyeredék. Az alkoholnyeredék — a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest — hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig: a) lisztes anyagok feldolgozásánál (32. §. I. pontja) 6 fokkal; b) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga vagy őszi baraczk, vagy más csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprű, bor- vagy gyümölcsmust, szőlő és mézes viz feldolgozásánál 3 fokkal; c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtőrköly és serfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal; d) magvas gyümölcstörköly feldolgozásánál 17

4 fokkal. A 32. §. I. pont alatt megjelölt szeszfőzdék, melyek főzőüstjének űrtartalma 100 liternél nem nagyobb — azoknak kivételével, a melyek nem érett vagy megromlott gabonát nem kizárólag azért dolgoznak fel, hogy a vállalkozó marhaállományának eltartására moslékot nyerjenek — az a) pont alatt meghatározott alkoholnyeredékből 20%-nyi leengedésben részesittetnek arra az üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő 6 havi időszakon belül esik. Azon kisebb mezőgazdasági szeszfőzdék részére, melyekben csak olyan szőlőtőrköly fordittatik szesztermelésre, melynek alkoholtartalma lőre előállitása czéljából vizzel történt kilúgozás folytán csekélyebb, az alkoholnyeredéket a pénzügyminister minden hektoliter ezefre után egy fokkal állapithatja meg. 41. §. Adóköteles müvelet. Az adóköteles művelet, lisztes anyagokra nézve a szeszfőzésre szánt anyagoknak az erjesztő-kádakba való átvitelekor, a 40. §. b), c) és d) betűi alatt felsorolt anyagokra nézve pedig a szeszfőzésre szánt anyagoknak (czefrének) a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik. 42. §. Lisztes anyagok feldolgozásánál használt edények korlátozása. A 32. §-ban I. pont alatt megnevezett szeszfőzdék tekintetében különösen még a következők rendeltetnek: 1. az összes edények használatba vételük előtt hivatalosan megjelzendők és megmérendők; 2. a ezefre készítésére és eltartására 2 kádnál többet használni nem szabad, és azoknak összes űrtartalma a főzőkészülék napi termelőképességének (38. §.) kétszeresét meg nem haladhatja; 3. a ezefre a főzőkészülékre való átviteléig hűtőkészülék alkalmazása nélkül egy és ugyanazon edényben készítendő, és az erjedt ezefre ebből az edényből közvetlenül a főzőkészülékre felöntendő; 4. oly szeszfőzdékben, melyek az élesztőt mesterséges utón készitik, az e czélra rendelt edények egyike sem haladhatja meg az illető erjesztőkád űrtartalmának tizedrészét, és ezek az edények együttvéve az erjesztőkádak összes űrtartalmának tizedrészét meg nem haladhatják. 43. §. Keverőkádak stb. használatba vételének feltételei. Keverőkádakat, hűtőbárkákat, hűtőbocskákat, czefretartályokat és egyáltalában oly edényeket és műeszközöket, melyek az erjedés kezdete előtt vagy a szeszfőzésre szükséges terjedés után, de a kifőzés előtt bekevert anyagok elhelyezésére és tartására rendelvék, csak