Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-283. Törvényjavaslat, az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról

260 283. szám. esetben az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék, p. o. viz vagy bor találtatik. A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő: az 1. pont alatt felsorolt esetekben az az összeg, melylyel a kiviteli nyilatkozat alapján járó kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités a hivatalos lelet szerint járó összegnél magasabb; a 2. pont alatti esetekben ama teljes összeg, a mely mint kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérítés igazolatlanul vétetett igénybe. 102. §. b) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek szabályellenességek gyanánt büntetendők. A 101. §. 1. pontja alatt emiitett olynemű különbözetek esetében, melyek 3%-nál többet, de 5%-nál kevesebbet tesznek, 2—200 frtig terjedhető büntetésnek van helye. HETEDIK FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 103. §. Égetett szeszes folyadékok után, melyek 1888. évi szeptember hó 1-én a vámvonalon belül találtatnak, minden liter alkohol után 24 krnyi pótadó fizetendő, melyre a fogyasztási adóra vonatkozó határozmányok nyernek megfelelő alkalmazást. A pótadó fizetése alul mentes: 1. oly szesz, mely a szeszforgalmat közvetítő iparosok (korcsmárosok, kis mértékben kereskedők, pálinkamérők stb.) birtokában van, ha az 20 liter alkoholt meg nem halad, valamint olyan szesz, mely más háztartásokban a családfő birtokában van és 10 liter alkoholnál nem több; 2. az a szesz, mely a 6. §-ban megjelölt czélokra van rendelve, ha az államkincstár biztosítására szükséges feltételek teljesitvék. Mindazok a személyek, kik 1888. évi szeptember hó 1-ső napján olyan égetett szeszes folyadék-készlettel birnak, mely összesen 20, illetőleg 10 liternél több alkoholt tartalmaz, kötelesek 1888. évi szeptember hó 1-étől számítva három napon belől e folyadék mennyiségét és annak alkoholtartalmát, valamint azon községet és helyiséget, melyben az a folyadék tartatik, az erre kijelölt pénzügyi közegnél irásbelileg bejelenteni. Kivételnek ugy a bejelentés módja, mint az alkoholtartalom meghatározása tekintetében a likörökre és más hasonló égetett szeszes folyadékokra nézve van helye, mely iránt az intézkedés rendeleti utón fog megtétetni. A szeszfőzők és mindazok, kik égetett szeszes folyadékokkal kereskedést űznek, vagy ilyeneket kicsinyben kimérnek, kötelesek 1888. évi szeptember hó 1-től számított 60 nap alatt égetett szeszes folyadék-készleteikre nézve, a mennyiben ezek nem tartoznak a pótadómentes alkoholmennyiségek közé; és különben is a fennebbi pótadóval, — illetve az új fogyasztási adóval terhelve nincsenek, azoknak szerzését, vagy a pótadónak, illetve az új fogyasztási adónak, vagy az 1. §. szerinti vámnak lerovását kimutatni. Likörgyárosoknak az általuk fizetendő pótadóra nézve a pénzügyminister 1889. év végéig terjedhető hitelt engedélyezhet. Szintúgy megfelelő részletfizetést engedélyezhet a pénzügyminister oly magánfeleknek is, kik a fizetendő pótadót vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre lefizetni képtelenek. A vonatkozó közelebbi intézkedés rendeleti utón fog megtétetni