Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-283. Törvényjavaslat, az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról

183. száni. 225 7. §. Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére. 1. A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdék minden hektoliter alkohol után, mely az erre vonatkozó határozmányok szem előtt tartásával gyártelepükről elszállittatik, az állampénztárból jutalomban részesittetnek, mely jutalom: a) ha az alkohol beszámittatik abba az alkoholmennyiségbe, melyet az illető szeszfőzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (3. §. 1.), 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 5 forintot tesz; b) ha azonban e beszámításnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 1 forintot, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot tesz. 2* Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő határozmányok együttesen megvannak: a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot, mint takarmányt vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa. b) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként 3 liter alkoholt meg ne haladjon. c) A szeszfőzdének évi üzleti ideje szeptember-, október- vagy novemberben kezdődő nyolcz havi időtartamra szoritkozzék. Az üzlet 8 havi időtartamra való megszorításának nincsen helye a sajtolt élesztőt készitő mezőgazdasági szeszfőzdéknél, ha azok napi alkoholtermelése átlag 4 hektolitert meg nem halad. A 2. a) alatt meghatározott ama feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben, vagy legnagyobb részben a vele összefüggő mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, csakis abban az esetben tekinthetni el, ha e feltétel teljesítését köztudomású rósz termés akadályozza. 3. A fennebbi határozmányok (1. és 2. p.) az olyan szeszfőzdékkel szemben is alkalmazandók, melyeket valamely szövetkezet tart üzletben, ha e szövetkezet tagjai mezőgazdaságoknak tulajdonosai vagy haszonbérlői s itt a szövetkezet valamennyi tagjának mezőgazdaságaihoz tartozó szántók, rétek és legelők összes területe beszámítandó. 4. Ki igényt tart arra, hogy valamely szeszfőzde a mezőgazdaságiak közé soroztassék, tartozik ebbeli igényét a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni s egyszersmind hitelt érdemlő módon kimutatni, hogy a fennebbi feltételek megvannak. E bejelentés legkésőbben 4 hétlel nyújtandó be annak az időszaknak a kezdete előtt, mely időszakban a kisebb adótételben való részesülés igénybe vétetik, ellenkező esetben már nem vétetik figyelembe. 8. §. Jutalom és adóvísszatérités a szesz kivitelénél. Ha szesz, melyet adó terhel, az adó leírásának igénybevételével (6. §. és 64. §. utolsó bekezdése) hordókban, vagy más hitelesített tartályokban és legalább is 50 liter mennyiségben KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. VIII. KÖTET, 29