Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.

Irományszámok - 1887-268. Törvényjavaslat, a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról

268/ssí'ám. Ili a részesedési alapból %-os levonásnak van helye, mert méltánytalan lenne ezeket egyformán részeltetni azokkal az ipari fözdékkel, a melyek tetemes veszteséggel csak az üzlet folytonossága kedvéért tartották fenn üzemöket. Szintúgy a méltányosság követelménye, hogy a 12 hektoliter napi termelésnél csekélyebb üzemű főzdék előnyösebb elbánásban részesülnek, a mely elbánásnak az esetre, ha a kis ipari fözde sajtolt élesztőt is állit elő, még fokozottabb mérvben leend helye. E határozatok jobbára a szakbizottság óhajához képest, mint köztekintetekből is teljesen elfogadhatók, vétettek a javaslatba föl. Az 5. §. II. pontjában foglalt rendelkezés természete és czélja a 4. §. hasonló intézkedéseivel párhuzamos levén, újabbi indokolástól eltekinthetni vélek. Ugyanezen §. III. pontja a részesedés minimumát napi 4 hektoliterben szabja meg, ez lévén az a legcsekélyebb mennyiség, a mely mellett a kisebb ipari főzdék fennállhatnak. A 6. §. a további felosztási időszakokról gondoskodik, jelesül az ipari szeszfőzdék contingenséböl a mezőgazdaságiak javára idöszakonkint történő levonásokat szabályozza, még pedig nézetem szerint teljes joggal, progressiv módon. A §. többi határozmányai a mezőgazdasági szeszfőzdéknek biztosítanak újabb előnyöket, a felosztás alapjára és módozataira nézve a 4. §. határozmányait a további időszakokra is érvényben tartva. Bármikép igyekezzék is a javaslat a fogyasztási adó alá eső összes mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék jogos igényeit kielégíteni, már eleve arról az eshetőségről is gondoskodni kellett, hogy egyes főzdék eddigi termelésök sajátos körülményei miatt igen kedvezőtlen elbánást lennének kénytelenek elviselni. E végből a javaslat 7. §-ában azt a felhatalmazást kérem, hogy a kielégítési végrehajtás utján az állam tulajdonába került, jelenleg nem működő fözdékre eso contingenst ily kedvezőtlen helyzetű főzdék között — legyenek azok gazdaságiak, vagy ipariak —. megoszthasson, hogy ezek üzemének életképessége e módon is biztositható legyen. Ezen rendkívüli felosztásnál is első sorban a sajtolt élesztőt termelő gyárakat óhajtom a fentebb érintett indokoknál fogva figyelembe venni. A törvényjavaslat 8. és 9. §-a, alakiságaival intézkedő, bővebb indokolást nem igényel. Budapesten, 1888. évi június hó 11-én. Tisza Kálmán s. £., m. magy. hir. péneügyminister. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. VIII. KÖTET. io