Képviselőházi irományok, 1887. VIII. kötet • 244-292. sz.
Irományszámok - 1887-268. Törvényjavaslat, a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségnek felosztásáról
118 268. szám. gyárak létesithetése szükségessé teszi, az első felosztási időszakon tul is bizonyos mértékig apasztandónak javaslom s áltáljában azon elvet: hogy az újonnan keletkező gyárak közül egyedül a mezőgazdaságiak részesittessenek a kisebb adótétel mellett főzhető szeszben, következetesen keresztülvinni akarom. A mezőgazdasági gyárak előnybe való részesítését az átalányozási rendszer megszüntetése s a kötelező fogyasztási adóra való átmenetel, valamint a napi termelés korlátozása már magukban véve szükségessé teszik, de ha a nagyipari fözdék fontosságát államgazdasági, sőt közvetve mezőgazdasági szempontból is, figyelmen kivül hagyni nem akarjuk, a mezőgazdaságiaknak nyújtott előny csak oly mérvű lehetett, hogy ez által az ipari szeszgyárak fennállása és jövője ne veszélyeztessék, s hogy ugy az általános, mint egyénenkinti felosztásnál a belföldi termelés biztonsága érdekében az az irányelv folyton megóvassék, hogy a contingentált alkoholmennyiség teljes kihasználása minden körülmény között biztosittassék. Ezek után áttérhetni vélek az egyes §-okban foglaltak indokolására. Az 1. §. az ipar állandósága érdekében azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a felosztás három-három évi időszakra történjék s a magyar korona országaira eső 872,542 hektoliternyi contingenst olykép osztja fel, hogy e contingensből először is 300,000 hektoliter a fennálló mezőgazdasági fözdék számára hasittatik ki, 540,000 hektoliter az ipariak számára, a fenmaradó 32,542 hektoliter pedig, a mennyiben ennek szüksége beállana, az újonnan keletkező mezőgazdasági fözdék számára tartatik fenn. Mig az utóbbi összegen kivül ugyancsak az újonnan keletkező mezőgazdasági fözdék részére ugy az első, mint a második és harmadik három évben 27,000 hektoliter lesz az ipariak részesedési hányadából igénybe vehető, a mivel kapcsolatban az az elv is kifejezést talál, hogy jövőre új fözde, a mely a fogyasztási adó alacsonyabb tétele mellett termelhet, csakis mezőgazdasági lehet. A mezőgazdasági fözdék számára évi 300,000 hektoliternyi termelésnek megállapítása, az általános alapelvek figyelembevétele mellett, akkép történt, hogy az emiitettem szaktanácskozmánynak a mezőgazdasági szeszipart képviselő tagjai óhajához képest az 1885/6. és 1886/7-iki tényleges termelési átlaga vétetett alapul. Ezen tényleges termelés az adó alá bejeiéntett mennyiségből, az adóleengedés figyelmen kivül hagyásával, számíttatott ki ugy, hogy az adó alá bejelentett mennyiséghez mint túltermelés az átalányozás alá eső fözdéknél még 807<>, a terményadót fizetőknél még 227« számíttatott, s az eredmény kerek összegbe foglaltatott. Az átalányozás alá eső mezőgazdasági fözdék adó alá bejelentett termelése, jelesül az 1885/6-iki időszakban 164,297 hl., az 1886/7-iki időszakban 161,124 > volt, a két év átlaga pedig 162,710 hl., ehhez hozzáadatott, mint túltermelés, ezen átlag 80Vo-a, vagyis . . . . 129,958 > tehát az összes termelés 293,668 hl. A termény-adó szerint adózó mezőgazdasági fözdék adó alá bejelentett mennyisége volt: az 1885/6. időszakban 6,279 hl., az 1886/7. > 6,135 > a két évi átlag pedig ; _. v 6,207 hl., ehhez hozzáadatott, mint túltermelés, ezen átlag 22 %-a, vagyis .... 1,365 > tehát az összes termelés 7 572 hl. ezt az összeget a fennebbi 293,668 hektoliterhez hozzáadva, 301 240 hektolitert kapunk. A 32,542 hektoliter előleges fentartása az újonnan keletkező mezőgazdasági fözdék javára azért történik, mert várni lehet, hogy ugy a szeszadó-javaslatnak, mint a felosztási javaslatnak a mezőgazdasági főzdéknek kedvező határozmányai folytán több ilynemű főzde fog keletkezni.
