Képviselőházi irományok, 1887. VII. kötet • 227-243. sz.

Irományszámok - 1887-231. A pénzügyi bizottság jelentése, "az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

231. szám. 19 Miután az új törvény behozatala által bekövetkezendő fogyasztási csökkenés 15%-ban van felvéve, részbeni kárpótlást abban nyernénk, ha az államkincstár az általunk fizetett évi bérösszegnek 15%-át nekünk mindaddig, mig az italmérési jog megváltatik, évenként megtérítené. Ezen 15%> mindössze 1.800,000 frtot tenne ki. De végre is, a mennyiben az államháztartás a nyújtandó kárpótlási összeg által túlságosan megterheltetnék, jogában és módjában álland ezen összeget külön adó czímén a földesurakra, mint regale-tulajdonosokra kivetni, miután az eddigi csekély szeszadó-eredményképen elért magas bérösszegek eddig az utóbbiak javára estek, a hasznot belőle nem mi, hanem ők húzták és igy csak jogos és méltányos lenne, ha az új törvény behozatala által reánk esendő kárnak legalább egy része általak viseltetnék. 1. A szeszadó törvényjavaslat 6. §-a az ipari czélokra fordított szeszt a fogyasztási adó fizetése alól felmenti. Közgazdasági szempontból ezen intézkedés czélszerűségét, sőt szükségességét el nem vitathatjuk és annak eltörlését, habár fenállása anyagi hátrányunkra szolgál, nem is kérhetjük. Az egyedüli valósággal érvényesülő ellenőrzés abban rejlik, ha az ipari czélokra eladott szeszt denaturalizálnók és igy addig, mig a szesz denaturalizására alkalmas szer készítésével és elárusitásával bizonyos meghatározott gyárak kizárólagosan fel nem jogosíttatnak, a kellő ellenőrzés teljesen hiányozni fog, mire a magas törvényhozás figyelmét eléggé fel nem hívhatjuk. 2. A benyújtott törvényjavaslat mindazon intézkedései, melyek adómentes vagy félig adómentes pálinkafőzést biztosítanak, ellenkeznek az adók elveiről felállított alaptételekkel és egyáltalában semmiféle tartható indokkal nem támogathatók. Az igazságos adó nélkülözhetlen kelléke, hogy egyenletesen, arányosan és igazságosan terhelje az adózókat. És ezen kellékeknek a teljesen és félig adómentesen főzhető pálinka tekintetében nyújtandó kiváltságok nem felelnek meg. Már most teljesen felfoghatatlan és mivel sem indokolható az adótörvényjavaslat 5-ik §-ában foglalt adómentes pálinkafőzés engedélyezése különösen akkor, midőn a pálinka-adó annyira felemeltetik, mert az egy-egy családfőnek 17 frt 50 kr. erejéig nyújtott évi subventióval azonos, mire az illető még különös érdemeket nem szerzett. Miután pedig ezen adómentes pálinkafőzés terjedése üzletünkre mindinkább bénitólag fogna hatni és nekünk kiszámithatlan veszteségeket okozni, ennek folytán ugy saját érdekünkből, mint a közérdek szempontjából a törvényjavaslat 5. §-ának teljes eliminálásáért esedezünk. Hasonló szempont alá esik az átmeneti intézkedések 103. §. I. pontjában foglalt 20 liter alkoholt meg nem haladó mennyiségben a törvény életbeléptetése alkalmával található szesznek biztosított adómentessége. Kérjük ennek folytán ismét nemcsak saját érdekünkben, hanem a közérdek szempontjából is ezen törvényes kiváltságot a törvényjavaslatból kitörülni. 3. A legnagyobb veszély azonban, mely a törvényjavaslatnak kiváltságokat biztosító intézkedéseiből a szesziparra, az államháztartásra és reánk, mint regale-bérlőkre egyaránt háromolhat és melynek messzeható káros következményei elfogadása esetében azonnal mutatkozni, de intensiv módon napról-napra növekedni fognak, a törvényjavaslat 33. és 34. §-aiban megállapított, az úgynevezett kisüstök részére biztosított kiváltságokban rejlik. Ebből tehát az következik, hogy az ilyen alapon főzött pálinka termelési költségei 10,000 fokonkint 18—19 frttal olcsóbbak lesznek, mint a termelési adó alá eső szesznek költségei. Ha tehát a jelenlegi törvény érvénye alatt, mely hasonló körülmények közt 10,000 literfokonkint csak 4—5 frtnyi előnyt nyújtott, azon üstök száma 130,000-re, az általunk termelésként bevallott szesz mennyisége pedig 66,000, illetve 132,000 hektoliterre ment, mi várható akkor oly intézkedéstől, mely 12 frtot túlhaladó újabbi előnyt biztosit hektoliterenként a kis üstöknek ? 3*