Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-225. 1888. évi XIV. törvényczikk, az osztrák-magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

402 225. szám. Dealul Praja (eote 1882) et suivant ia créto du Cracul Praja, va jusqu'au point coté 1767. De Iá elle descend vers l'Ouest au ruisseau Isvorul Praja, qu'elle suit jusqu'á son embou­chure dans le ruisseau Riul Frumos, suit en­suite celui-ci jusqu'au pied Est de la montagne Slimoiu, d'oü elle va en montant sur le dos de ce pied, passe par le point coté 1453 et va au point coté 1527, descend ensuite suivant la créte du pied ouest du Slimoiu au ruisseau Salanile, qu'elle traverse et continue d'aller en ligne droite vers le Sud-Ouest sur le dos de la montagne Smida micá (cote 1508). De Iá elle descend au deu­xiéme ruisseau Salanile, le traverse et remonte ensuite le ruisseau Smida maré, jusqu'á sasource, d'oü elle va á l'ensellement de Gura Poteculul. De ce point la frontiére suivant la créte des montagnes passe aux sommets: Salanile (cote 1734), Poiana Muerel, Pravatul, (Cotul Ürsulul), Bufta, au point coté 1833 et sur le mamelon Est de Dealul Caprel, sur Pensellement coté 1801, sur le sommet Dealul Fometescul (cote 1871), par la Curmátura Groapa-Seacá, sur les sommets Cibanul, Coasta-luI-Rus, Jasul, Páclita, Gruiul et Paríngul (Prislop ou Mindra) (cote 2520, 4.) Du sommet de Paríngul la ligne frontiére suit la créte de la montagne Surpatele, va sur le sommet de Grivele (cote 2016, 9), passe aux points cotés 1779, 1536, 7; Prislopul (cote 1373), descend suivant le dos du pied de la montagne Poiana Ascunsá jusqu'au point situé en face de l'embouchure du ruisseau Gropanul dans le ruisseau Polatistea, de Iá elle descend en angle droit au ruisseau Polatistea, qu'elle traverse et remonte dé Iá le ruisseau Gropanul jusqu'á sa source, d'oü elle monte sur l'ensellement entre Gropul et papa entre les cotes 1481 et 1564, 5, et de ce point elle va en ligne droite sur le sommet Petriceea, (cote 1438), d'oü suivant le pied nord-ouest de cetté montagne nommée Petricel elle descend au ruisseau Stolojoia, qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans la riviére du Jiul — Zsil — (á ce point le ruisseau Stolojoia se nomme aussi Polatistea). 1767. számú magassági mérjegyhez vezet. Innen nyugati irányban leszáll a határ az Isvorul Praja nevű patakhoz, követi azt a Riul Frumos nevű patakba való ömléseig, azután ezen utóbbi patakot a Slimoiu nevű hegy keleti lábáig, fel­hág ezen hegyláb hátára, az 1453. számú ma­gassági mérjegyen keresztül az 1527. számú­hoz megy; a Slimoiu hegy nyugati lábának gc­rinczén haladva, leszáll a Salanile patakba, át­kel ezen patakon és délnyugati irányban egye­nes vonalban a Smida micá hegynek hátára (cote 1508) megy. Innen leszáll a második Sa­lanile patakba, átlépi ezt és a Smida maré pa­takon fölvezet annak eredetéhez, s innen a Gura Potecului nyergéhez. E ponttól a határ, a hegység gerinczét kö­vetve, átvonul a Salanile (cote 1734), Poiana Muerel, Pravatul, (Gótul Ursulul), Bufta csúcsain az 1833. számú magassági mérjegyhez, felhág a Dealul Caprel keleti tetőjére, azután az 1801. számú magassági mérjegygyel megjelölt nyergen és a Dealul Fometescul csúcsán (cote 1871), továbbá a Curmátura Groapa-Seacán átkelve, felhág a Cibanul, Coasta-luí-Rus, Jasul, Páclita, Gruiul és Paríngul (Prislop vagy Mindra) csú­csokra (cote 2520, 4.). A Paríngul csúcsától a határ a Surpatele hegy gerinczén fölvezet a Grivele csúcsára (cote 2106, 9.) onnan az 1779. és 1536, 7. számú ma­gassági mérjegyekhez, saPrislopulra (cote 1373) és a Poiana Ascunsá nevű hegy lábának hátán azon ponthoz vezet le, melylyel szemben a Gro­panul patak a Polatistea patakba ömlik; innen egyenes szög alatt letér a Polatistea patakhoz, átlépi ezt és a Gropanul patakon fölmegy annak eredetéhez, fölhág a Gropul és Tapa közötti nyeregbe az 1481. és 1564, 5. magassági mér­jegyek között, s innen egyenes vonalban a Petri­ceea csúcsára, (cote 1438), honnan a Petricel nevű hegy éjszaknyugoti lábán leszáll a Stolojoia patakba, s követi ezen patakot a Jiul — Zsily — folyóba beömléseig (mely ponton a Stolojoia patakot Polatisteának is nevezik).

Next

/
Oldalképek
Tartalom