Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.
Irományszámok - 1887-175. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a budapesti királyi itélő-táblánál alkalmazandó kisegitő birákról" szóló törvényjavaslat tárgyában
175. szám. 21 bírák számának a szaporítása, vagy az ?z intézkedés, a melyet az igazságügyi kormányjavasol. Minthogy azonban még nincsenek kellőleg tájékoztató adataink annak a megítélésére, hogy az említett hátralékok nagy száma múló baj-e? avagy a felebbvitel alá eső ügyek szaporodása állandó marad, ebből az okból, úgyszintén a takarékosságra ösztönző pénzügyi helyzetnél fogva az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatban előadott módot tartja czélhoz vezetőbbnek, egyszersmind takarékosabbnak. Javasolhatja ezt a bizottság annál nagyobb megnyugvással, mert az 1880: LXIV. törvényczikk hatásából merített tapasztalás ezt a módot gyakorlatinak és sikeresnek igazolta és az akkor felmerült aggodalmak alaposaknak nem bizonyultak. A bizottság tanácskozásának folyamán kifejezést nyert az az aggodalom is, hogy vájjon az igazságügyministernek adandó meghatalmazás a behívandó bírák legmagasabb számának meghatározása nélkül nem veszélyezteti-e a parlament ellenőrzését? Ezzel szemben az igazságttgyminister ur kijelentette, hogy az 1888-ik évben 18 kisegítő bírónál többet nem szándékozik alkalmazni. Minthogy pedig a következő években alkalma lesz a képviselőháznak a behívandó bírák számára nézve a költségvetésnél határozni, az igazságügyi bizottság a meghatalmazás korlátozását az 1880: LXIV. t.-cz. rendelkezésének megfelelően szükségesnek nem találta. Helyesnek találta a bizottság a törvényjavaslatnak azt a részét is, hogy a kisegítő bírák csak az elsőfolyamodású kir. törvényszékek bíráinak sorából hivassanak meg és ez a kir. járásbirákra, a kir. ügyészekre ne alkalmaztassék, mert a tapasztalás a mellett szól, hogy csakis a kir. törvényszékeknél találhatók fel a nélkülözhető munkaerők. A mig tehát a kir. törvényszékek némely biráit az igazságszolgáltatás rendes menetének hátránya nélkül lehet kisegítő birákul alkalmazni, addig a kir. járásbirák és kir. ügyészek ügykörükből hátramaradás nélkül elvonhatok nem volnának. Kijelentette azonban az igazságügyminister ur, hogy ez a körülmény a kir. járásbirák és kir. ügyészek előmenetelére semmi befolyással nincs. A törvényjavaslat indokolásának egyéb tartalmát az igazságügyi bizottság magáévá tevén, ezek alapján azt általánosságban elfogadta és a képviselőháznak elfogadásra ajánlja, ellenben a részletekre nézve a következő változtatásokat javasolja: A czímre: „Törvényjavaslat, a budapesti királyi itélő-táblánál kisegitő bírák alkalmazásáról. 8 A 2. §. első bekezdésének ekképen való szövegezését: „Alkalmaztatásának tartamára a Budapesten székelő királyi törvényszékektől a királyi itélő-táblához behívott bíró évi négyszáz forint pótlékban, a vidéki törvényszékektől behívott bíró évi nyolczszáz forint pótlékban részesül/' A 3-ik bekezdésben „egyszerre" szó helyett: „egy összegben" teendő. A 3. §. helyett a következő rendelkezést javasolja: „A szünidőre nézve a királyi Ítélőtábla rendes biráira szóló törvény rendelkezései kiterjesztetnek a kisegitő bírákra is, a mig alkalmaztatásuk tart." Budapesten, 1888. évi márczius hó 7-én. Apáthy István s, k., Kriesfalusy Vilmos s. k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója.
