Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-174. Törvényjavaslat, a védjegyek oltalmáról

174. szám. 17 A ministerium kebelében vezetendő központi védjegy lajstrom már jelenleg is létezik a vámés kereskedelmi szövetség XVII. czikkelye alapján (17. §.). A központi védjegy-lajstromzás rendszeres vezetése a kereskedelmi forgalom érdekében lehetővé teszi azt, hogy azok, kik valamely már belajstromozott és még jogilag fennálló védjegygyel azonos védjegyet lajstromoztatni kívánnak, ezen ugyanazonosság iránt tudakozódhassanak és biztos felvilágosítást nemcsak nyerhessenek, sőt a létező ugyanazonosságra hivatalból is figyelmeztessenek (avis-prealable) a végett, hogy ennek folytán bejelentésüket visszavonhassák, módosíthassák vagy ha nézetök szerint az állított ugyanazonosság fenn nem áll, ellenfelüknek keresetét bevárva, fentarthassák. Egyúttal figyelmeztetik az ily esetben a lajstromozásnál az is, kinek azonos védjegye már előbb be volt lajstromozva oly czélból, hogy az újabb védjegyet esetleg megtámadhassa (18. §.). Több bejegyzett védjegy közt az otalom csak annak biztosíttatik, mely előbb be lett jelentve, mely végből a lajstromozó kamara a bejelentési napot és órát tartozik a védjegylajstromba felvenni (19. §.). A védjegy átruházása csak az átruházó vagy az új vállalkozó kérelmére, törlése pedig vagy a jogosítottnak kérelmére, vagy hivatalból a 10 éven belül nem eszközölt megújítás az átruházási kérelem elmulasztása folytán, valamint oly ministeri határozat alapján történik, mely a kamaránál történt belajstromozását a törvényjavaslat 4. és 5. §. szerint étvénytelennek kimondja. Per utján a védjegy törlése azon esetben történhetik, ha egy előbb bejegyzett védjegy birtokosa egy utóbb bejegyzett védjegy ellen tiltakozik s a minister az ugyanazonosságot hatázatilag kimondja. (21. §.) A védjegyek bitorlására, mint vétségre, kapcsolatban a 1878-ik évi V. t.-cz. 20. és 53-ik §-aival, 1,000 frtig terjedő pénzbüntetés, visszaesés esetében pedig, ha az utolsó büntetés kiállása óta tiz esztendő még el nem tett, három hónapig terjedhető fogház és ezer forintig terjedhető pénzbüntetés hozatik javaslatba. Az 1878: V. t.-cz. 413. §-a a védjegyek hamisításának büntetése iránt intézkedik ugyan, ezen törvényes intézkedés azonban nem terjed ki HorvátSzlavonorzságra, és a védjegy bitorlások tekintetében egyrészt túlszigorú, de másrészt nem elég kimerítő, mert csak azt rendeli megbüntetendönek, ki másnak czégét vagy iparjegyét jogtalanul használja a végből, hogy a nevüket az árúczikk eredete, természete vagy minősége iránt tévedésbe ejtse. A jelen törvényjavaslat szerint azonban nemcsak az büntetendő, ki ily czéget vagy iparjegyet jogtalanul és félrevezetési szándékkal használ, hanem az is, a ki az ily védjegygyei, névvel vagy czéggel ellátott árúkat rosszhiszemüleg elad — és forgalomba helyezz, valamint az is, ki tudva ily jelzéseket előállít. Hozzá kellett még tenni, hogy furfanggal alkalmazott csekély változások, melyeket az illető árúnak közönséges vevője csak különös figyelem mellett ismerhet fel, a bűnösséget meg nem szüntetik. Az ipar tulajdonnak fogalmából önként következik, hogy ilynemű — vétségek, nem hivatalból, hanem csak a sértett fél indítványára üldözendök. (27. §.) Minthogy a büntető ítélet hozataláig az illető jogosítottnak kára mindinkább fokozhatik a bíróság ideiglenes intézkedéseket (a tárgyak lefoglalását, zár alá helyezését stb.) foganatosíthat (28. §.) A védjegybitorlási büntető perekben bíróságok előtt oly kérdések merülhetnek föl, melyek csakis a központi lajstrom vezetésével megbízott felsőbb hatóság (a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister) dönthet el véglegesen, nemcsak azért, mert a belajstromozás, átruházás és törlés eszközlése, valamint azoknak elsőbbsége iránti határozatok által a központi védjegylajstrom hitelessége és megbízhatósága teljesen megsemmisíttetnék. Ily esetben tehát a bitorlásra nézve illetékes bíróság ítéletét egyelőre felfüggeszti és a minister elhatározását elvárja (29. §.). KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. "VI. KÖTET. 3