Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-174. Törvényjavaslat, a védjegyek oltalmáról

12 174. szám. III. FEJEZET. Védjegybitorlások. 23. §. A ki másnak kizárólagos használati jogát képező védjegygyei jogtalanul ellátott árút, ezt tudva, forgalomba hoz, vagy árúi, továbbá az, a ki valamely védjegyet ily czélból utánoz, a védjegyhamisitásnak vétségét követi el, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállása óta tiz esztendő még el nem telt, három hónapig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 24. §. A 23. §-nak határozata alkalmazandó azok ellen is, kik belföldi termelő, iparos vagy kereskedő nevével, czégével, czímerével vagy üzletének elnevezésével jogtalanul megjelölt árúkat, ezt tudva, forgalomba hoznak vagy árulnak; továbbá azok ellen, a kik ily czélból a felsorolt jelzéseket tudva, előállítják. 25. §. ' , ' Nem zárja ki a 23. és 24. §-okban meghatározott cselekmények büntethetőségét, ha a védjegy, név, czég, czímer vagy a vállalat üzletének elnevezése, csekély változtatással vagy oly annyira nem eléggé észrevehető módon használtatik, hogy a közönséges vevő az árúk közti különbséget csak közös figyelem reáforditásával ismerheti fel. 26. §. A 23. és 24. §-okban meghatározott vétségek megbüntetése Horvát-Szlavonországokban is a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. 27. §. A 23. és 24. §-okban meghatározott vétségek csak a sértett fél indítványára büntetendők. Az ítéletben a sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára kimondandó, hogy az utánzásra vagy jogtalan megjelölésre kizárólag vagy különösen alkalmas szerszámok és készülékek az emiitett czélra hasznavehetetlenekké tétessenek; továbbá, hogy az utánzott védjegyeknek és jogtalanul készitett megjelöléseknek netán meglevő készletei megsemmisíttessenek, és hogy a jogtalanul alkalmazott védjegyek és megjelölések az elitéltnek birtokában levő árúkról, illetőleg burkolataikról, még az esetben is eltávolíttassanak, ha ezen eltávolítás az árúk megsemmisítését okozná is. A sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kívánatára megrendelendő továbbá: hogy az ítélet egész terjedelmében indokaival együtt, az elitéltnek költségén közhírré tétessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az ítéletben megállapítandó. A polgári magánjog szerint a sértett felet megillető kártérítés helyett, ez utóbbinak a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára, a-büntető bíróság az elitélt ellen, az Ítéletben a büntetésen kívül, a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint a sértett fél javára 3,000 frtig terjedhető kártérítési összeget is megállapíthat.