Képviselőházi irományok, 1887. VI. kötet • 171-226. sz.

Irományszámok - 1887-173. Törvényjavaslat, a budapesti királyi itélő-táblánál alkalmazandó kisegitő birákról

6 173. szám. A gyökeres reformjavaslatok előkészítésére kiváló súlyt fektetek. A bűnvádi eljárás törvényjavaslatának elkészítése oly stádiumban van, hogy azt a jelen országgyűlés második ülésszakában reménylem előterjeszthetni. E törvényjavaslat beterjesztése után szándékozom benyújtani a birói szervezetre vonatkozó törvényjavaslatot, ugy, hogy a kir. itélő-tábla decentralisatiójával kapcsolatos új birói szervezet a bűnvádi eljárással egyidejűleg legyen életbeléptethető.Kiterjesztem tevékenységemet a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló új polgári eljárás javaslatának elkészítésére, s szándékom oly irányú javaslatot is a bűnvádi eljárás megalkotása után előterjeszteni, a mely mellett addig is, mig a fentebbi elveken alapuló végleges perrendtartás megalkotható és életbeléptethető leszen, a szóbeliség és közvetlenség átmenetileg legalább a sommás ügyekben a felebbviteli bíróságoknál is behozható legyen. A dolog természetéből folyik azonban, hogy mindezen nagyobb reformalkotások, a melyek különben az igazságügyi költségvetés jelentékeny emelését is fogják követelni, huzamosb időt veendenek igénybe. A most előterjesztett törvényjavaslat czélja az, hogy ideiglenesen és addig is lehetővé tegyük az igazságszolgáltatás rendes menetét, a mig a jelzett gyökeres reformok életbeléptethetők lesznek. Ideiglenes kisegítő eszközül, az ezúttal előterjesztett törvényjavaslatban az 1880: LXIV. törvényczikk tartalmának lényegben megfelelően felhatalmazást, kérek arra, hogy a budapesti kir. itélő-táblánál felszaporodott hátralék feldolgozására az elsöfolyamodásu törvényszékek biráit, á mennyiben az igazságszolgáltatás hátránya nélkül eszközölhető, a budapesti kir. itélő-táblához az 1890. év végéig az illetőknek beleegyezésével kellő számban alkalmazhassam. Az idézett 1880: LXIV. törvényczikknek hatályban léte alatt szerzett tapasztalati adatok a kir. törvényszékek bíráinak ideiglenesen a kir. itélő-tábláknál való alkalmazását czélszerűnek, az igazságszolgáltatás érdekeibe nem ütköző intézkedésnek bizonyították; azon aggályok pedig, a melyek ezen ideiglenes intézkedés ellen előzőleg felhozattak, a tapasztalati adatokban megerősítést egyátalán nem nyertek. Részint azon körülmény figyelembevételével, hogy az első-bíróságoknál a két havi törvényszünet eltörültetett, s a helyett a 6 heti szabadságolás rendszere visszaállíttatott (1887: XXX. t.-cz.), részint annak folytán, hogy a telekkönyvi ügyekben a kir. iörvényszékeknél az egyes birói elintézés hozatott be (1887:XXIX. t.-cz.), figyelemmel arra is, hogy az alkalmazott hatályosabb ellenőrzés folytán az első-biróságok személyzete fokozottabb tevékenységet fejt ki, a királyi törvényszékektől körülbelül 15—18 birót a budapesti kir. itélŐ-táblához berendelhetőnek tartok a nélkül, hogy ez a kir. törvényszékek ügymenetének hátrányára szolgálna; legfeljebb az fog szükségessé válni, hogy egyik-másik törvényszéknél, a honnét berendelés történik, a jegyzői létszám szaporittassék. E kisegítő eszközt ez idő szerint annál inkább vélem javaslatba hozhatónak, mert a fentérintett törvényhozási és administrativ intézkedések következtében a kir. törvényszékek munkaerejűknek egy részét jelenleg könnyebben nélkülözhetik, mint az 1881 :LXV. t.-cz. megalkotása alkalmával. A javaslatba hozott intézkedés pénzügyi méltatására szolgáljanak a következők: Ha, a mint tervezem, 15, legfeljebb 18 biró fog berendeltetni, az ebből felmerülő költség, a bíráknak a törvényjavaslat 2. §-a szerint járó fizetési pótlékához hozzászámítva a törvényszékektől elvont munkaerő részleges pótlásául a jegyzői karban szükségessé válandó szaporítások költségeit is, körülbelül 18,000—20,000 forintra rúgó évi kiadási többletet fog eredményezni. Alaposan reménylem azonban, hogy sikerülni fog, az emiitett kiadási többletnek legalább egy részét az igazságügyi tárcza keretén belül eszközölhető megtakarítások által fedezhetni. Az ország pénzügyi helyzete által igényelt takarékossági elv követése lebegett szemem előtt akkor is, midőn az 1880 : LXIV. t.-cz. 2. §-ának rendelkezésétől eltérve, azon intézkedést vettem