Képviselőházi irományok, 1887. V. kötet • 151-170. sz.

Irományszámok - 1887-169. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1886. évi állami zárszámadás megvizsgálása s az állami számvevőszéknek, "az 1886. évben a Ludovika-akadémiánál előfordult czímek közti átruházás ügyében" beadott pótjelentése tárgyában

340 169, szám. 4. A s zi szek-dober lini vasút határszél-doberlini vonalára 4,406 frt 18 kr. 5. A rákos-ujszászi vasút építésére 6 » 56 > A felsorolt három vasúti vonal külön törvényekben lett engedélyezve, azonban a kérdéses költségek, mint az előző években, ugy 1886-ra sem voltak előirányozhatok, mert az építési üzlet teljes lebonyolítása s az ezzel járó kisebb kiadások esedékessége a felülvizsgálati és jótállási hiányok pótlásától, továbbá a kisajátítási és telekkönyvezési eljárás befejezésétől, s a mindezekre vonatkozó leszámolásoktól függ, a melyek menetét előre megállapítani nem lehet. A mi különösen a dálya-vinkóvczei vasút építésére utalványozott 300 frt 29 krt illeti, erre nézve megjegyeztetik, hogy a vasút felülvizsgálata alkalmával némely keritési és kavicsolási hiányok pótlása rendeltetett el s ezzel a magyar kir. államvasutak igazgatósága bízatott meg, mely a pótlásokat eszközölvén, 1885. évi október hóban a megfelelő 407 frt 62 krról szóló költség leszámolást bemutatta. Ezen összegből 300 frt 29 kr. az említett vasút dálya-vinkovcei vonalrészének építési alapját, a különbözet pedig a határőrvidéki beruházási alapot terhelvén, a leszámolás befejeztével az előbbi összeg, az 1886. évi ápril havában a m. kir. államvasutak részére kiutalványoztatott. A sziszek-doberlini vasút építése czímén kimutatott 4406 frt 18 kr. kiadásból 4,402 frt 53 kr. a sziszek-doberlini vasút fölszerelési költségeinek, valamint a vasút megnyitása után hat hét alatt fölmerült s az építési alapot terhelő kiadásoknak azon hányadát képezi, mely az építési költségek viselése tekintetében annak idején megállapított kulcs alapján az említett vasút határszél-doberlini vonalrészét terheli. A fenmaradó 3 frt 65 kr. pedig ugyancsak a sziszek-doberlini vasút felülvizsgálati hiányainak pótlása folytán fölmerült költségnek a határszél-doberlini vonalrész terhelő hányada. Az előbbi 4,402 frt 53 krt részint külön megbízatás folytán, részint pedig a dolog természeténél fogva szintén a m. kir. államvasutak igazgatósága előlegezte s ezen előirányzat nélküli összeg kiutalványozása a pénzügyminister ur hozzájárulásával történt. A rákos-ujszászi vasút építésénél fölmerült 6 frt 56 kr. kisajátított földek után járó adót képez. III. A munkács-beszkidi vasút építésére: (Beruházások III. fejezete, 12. czíme a) rovatán) megszavazott 2.800,000 frtnyi hitelre a zárszámadás szerint e rovat alatt utalványozott 2.799,996 frt 72 kron túl fölmerült kiadásokat a közmunka- és közlekedésügyi minister ur az átfutó kezelésbe helyezvén át, mint előleget 1.635,067 frt 34 kr. erejéig az államvasutak forgó tőkéjéből fedezte, hogy majdan, t. i. az 1887. évben — a mikor az épités teljesen be lesz fejezve — a végleges elszámolást a folyó 1887. évre igénybe veendő és részére meg is szavazott 2.800,000 frtnyi hitel terhére eszközölje. Ezen eljárást, mely évek közti átruházást foglal magában, a minister ur következőleg indokolja: >Valószinü, hogy a munkács-beszkidi vasút építésénél 1886. évre kilátásba vett munkálatok költségei rendkívüli viszonyok közbejötte nélkül az emiitett vasút építésére az 1886. évi állami költségvetésben fölvett 2.800,000 frtnyi hitelben teljes fedezetet találtak volna. < >Tekintettel azonban arra, hogy a pálya építésének első idejében előre nem látott oly építési nehézségek merültek föl, melyek a vasútnak a törvényszabta időben leendő kiépítését kétségessé tették, a monarchia biztonságára irányzott intézkedések pedig a hadászati szempontból kiválólag nagyfontosságú munkács-beszkidi vonalnak a jelzett időre, vagyis folyó évi április 1-ére leendő kiépítését, illetve a forgalomnak való átadását sürgősen parancsolták, s ekként az épités előhaladásánál mutatkozott akadályok már csak forcirozott munka által