Képviselőházi irományok, 1887. V. kötet • 151-170. sz.

Irományszámok - 1887-158. A közigazgatási bizottság II-ik jelentése, "az osztrák-magyar Monarchia és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása, s azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában Romániával kötött s - Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat iránt

162 158. szám. ensuite directement au sommet de la Claditamare (cote 1072). De ce point reprenant la créte elle passe sur les sommets Rotunda, Obcina Svoristei (cotes 953 et 963), Obcina Isakii (cotes 995, 985, 840, 882, 595, 663 et 726), Plesei (cote 560), d'oü par le pied de cetté montagne en passant par la cote 474 elle va au sommet du Dealul Burago (cote 511). De ce point la ligne descend par le pied de cetté hauteur vers le Nord-Est á la rencoutre du ruisseau Valea-seaca, au point coté 439, suit ce ruisseu par les points cotés 423 et 419 jusqu'au point A marqué sur la carte, d'oü, abandonnant le ruisseau elle passe par les points B, C et traverse la rivisre Moldova au point D. De la elle prend une direction vers le NordEst et va en suivant un főssé tracé anciennement (cote 394), jusqu'á la rencontre du ruisseau Samosel (cote 398) qu'elle remonte ensuite jusqu'au point coté 423. De ce dernier point la frontiére reprend la direction vers le Nord-Est et va directement á la vallée de Lucasesti, qu'elle suit jusqu'au ruisseau Samos maré (páreu Hranita) et celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Bunesti. Elle remonte ensuite ce ruisseau, traverse longitudinalement le lac artificiel de Bunesti, jusqu'au pied de Dealul Lung, d'oü, passant sur le bord nord de ce lac, rejoint le ruisseau Bunesti, qu'elle continue de remonter jusqu'á un pli de terrain au Nord et prés de la cote 329, d'oü par ce pli elle monte au sommet du Dealul Bunesti (Dealul Crucea) au point coté 408. De ce point la ligne descend directement vers le Nord-Est et rejoint un petit ruisseau, qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans le ruisseau Samos mic (point situé dans le lac artificiel de Nemirceni) et ensuite celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Rusina. Gladita-mica által képezett nyeregig vonul, a honnét azután egyenesen a Gladita-mare csúcsára megy fel. Ezen ponttól kezdve ismét a hegygerinczen vonulva a Rotunda, Obcina Svoristei (953. és 963. sz. magassági mérjegyek) Obcina Isakii (995., 985., 840., 882., 595., 663. és 726. sz. magassági mérjegyek), a Plessei (560. sz. magassági mérjegy) nevű hegycsúcsokon megy át, a honnét ezen hegy lábán és a 474. sz. magassági mérjegyü ponton át a Dealul Burago (511. sz. magassági mérjegy nevű hegycsúcsra ér fel. Ezen ponttól kezdve a határvonal e magaslat tövén keresztül északkeleti irányban vonul lefelé a Valea-seaca patakig, a 439. magassági mérjegyü pontig, a 423. és 419. magassági mérjegyü pontokon át a térképen J.-val jelölt pontig ezen patakot követi, a mely pontnál a patak folyását elhagyva a B. és C-vel jelölt pontokon halad át s D. pontnál a Moldova folyót lépi át. Innen kezdve irányát északkeletnek veszi, s egy régi idő óta meglevő árkot (394 mag. mérjegy) követve a Samosel patakba (398 magassági mérjegy) fut, a melynek mentén a 423 magassági mérjegyü pontig halad fölfelé. Ezen utóbbi ponttól a határ ismét északkeleti iránynak fordul s egyenest a Lucasestivölgyig megy, melyet a Samos-mare patakig (Páreu-Hranita határpatak) követ, ezután ezt a Bunesti-patak beömléseig követi. Ezen patak mentén azután felfelé halad, hosszában átmetszi a mesterségesen készített Bunesti tavat egészen a Dealul-Lung lábáig, a honnét ezen tó északi partján húzódva el, ismét a Bunesti patakba ér, melynek mentén egy északi irányban a 329. magassági mérjegy közelében levő földszakadékig folytonosan fölfelé halad, a honnét ezen szakadékkal együtt a Dealul-Bunesti (Dealul Crucea) hegycsúcsra a 408 magassági mérjegyü ponthoz ér. Ezen ponttól kezdve a határvonal egyenest északkeletnek megy lefelé s egy kis patakba akad, ezt annak a Samos-mic patakba való beömléseig (a Nemirceni nevű mesterségesen készült tóban fekvő pontig) s azután ezt a Rusina patak beömléseig követi.