Képviselőházi irományok, 1887. IV. kötet • 128-150. sz.

Irományszámok - 1887-128. Törvényjavaslat, az Olaszországgal 1887. évi deczember hó 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek és a hozzá tartozó tarifák, pótczikk, vámkartel és zárjegyzőkönyvnek, valamint az ugyanazon napról kelt állategészségügyi egyezménynek beczikkelyezéséről

128. szám. 13 és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világításának, a kalauzolás, a darucsigák és nyilvános mérlegintézeteknek, a raktáraknak, a hajóárúk megmentésére, raktározására és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben ez épitmények vagy intézetek közhasználatra rendelvék, akár az állam, akár magános jogosítottak által kezeltessenek, a másik magas szerződő fél alattvalóinak, hasonló feltételek és ugyanazon illetékek mellett engedendő meg, mint a saját állam polgárainak. Illetékek, a tengervilágitásra és hajókalauzolásra vonatkozó külön határozatok fentartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek tényleges használatánál szedethetnek. Az ország határain áthaladó forgalomra vetett utvámok oly utakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a magas szerződő felek országainak egymás közti, vagy a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az út hosszához mérve, a saját állami területre szorítkozó forgalomért járókat meg nem haladhatják. Ezen határozatok a vasutakra nem alkalmazhatók. XXIV. GZ1KK. Vasutakon a két magas szerződő fél alattvalói és ezeknek árúi mind a viteldíjakra és a fuvarozás módjára, mind a szállítás idejére és a közterhekre nézve egyenlő bánásmódban fognak részeltetni. A magas szerződő felek oda fognak hatni, hogy az illető vasúti igazgatóságok a személyes árúforgalomban közvetlen expeditiókat és közvetlen tarifákat léptessenek életbe, mihelyt és a mennyiben azokat a magas szerződő felek kívánatosaknak jelölendik meg. A közvetlen forgalomra nézve egységes szállítási határozatoknak megállapítása, különösen a szállítási határidők tekintetében, a mindkét részbeli vasúti felügyelő hatóságok közvetlen megegyezésének tartatik fenn. les mémes conditions, et en payant les mémes taxes que les nationaux, des chaussées et autres routes, canaux, écluses, bacs, ponts et ponts-tournants, des ports et endroits de débarquement, signaux et feux servant á désigner les eaux navigables, du pilotage, des grues et poids publics, magasins et établissements pour le sauvetage et le magasinage de la cargaison, de navires et autres objets, en tant que ces établissements ou institutions sönt destinés á l'usage du public, sóit qu'ils soient administrés par l'Etat, sóit par des particuliers. Sauf les réglements particuliers sur les phares, fanaux et le pilotage, il ne sera percu aucune taxe, s'il n'a été fait réellement usage de ces établissements et institutions. Sur les routes servant a mettre les Etats des Hautes Parties contractantes en communication directe ou indirecte, les uns avec les autres, ou avec l'étranger, les droits de péage percus, sur les transports qui passent la frontiére, ne pourront étre, en proportion de la distance parcourue, plus élevés que ceux qui se percoivent sur les transports se faisant dans les limites du territoire du pays. Ces dispositions ne sönt pas applicables aux chemins de fer. ARTICLE XXIV. Les sujets des Hautes Parties contractantes et leurs marchandises seront, quant aux chemins de fer, traités sur le mérne pied, tant sous le rapport du prix et du mode de transport, que relativement au temps des expéditions et aux impőts publics. Les Hautes Parties contractantes prennent l'engagement de pourvoir á ce que les administrations des chemins de fer respectifs établissent des correspondances et des tarifs directs pour le transport des personnes et des marchandises, aussitőt et á mesure que les Hautes Parties contractantes le jugeront utile. II resté réservé aux autoritás de surveillance des chemins de fer de s'entendre entre elles sur des réglements de transport uniformes, applicables au trafic direct surtout en ce qui regarde les délais de livraison.