Képviselőházi irományok, 1887. IV. kötet • 128-150. sz.

Irományszámok - 1887-134. Törvényjavaslat, a sörtermelés megadóztatásáról szóló törvényes határozmányok részbeni módositásáról

162 134. szám. sörfőzdéikben a használatban lévő hütőbárkák czéljuknak teljesen megfelelnek, a más mérő edények felállításával járó költségektől mindaddig megkímélni kívántam, míg azt az illető vállalkozó- vagy a kincstár érdeke megengedi. Az alkalmazásba veendő új mérő edények szerkezetére és felállítására vonatkozó intéz kedéseket czélszerűség szempontjából s a hütöbárkákra nézve eddig fennállott gyakorlatnak is megfelelőleg a rendeleti útnak kellett fentartanom. A 2. §. a vámvonalon át külföldre kivitt sörért járó adóvisszatéritést szabályozza s e részben megengedi, hogy az adóvisszatérités a sörfőzde vállalkozójának szabad választásához képest: vagy jövőre is az eddig érvényben volt módozatok szerint, vagy a kivitelre szánt sör készítésére szolgált sörlének — a sör megvizsgáltatása utján is megállapított — teljes czukortartalma szerint, vagy pedig a kivitelt megelőző utolsó hat hónapban termelt sörlének egy-egy hektoliterjére átlag eső czukorfoktartalom szerint, — melylyel azonban azon sörlének, melyből a kiszállítandó sör készült, bírnia kellett, — minden hektoliter és a czukortartalom minden foka után I6V10 krajczárral vétethessék igénybe. Ezenkívül megengedtetik, hogy a megadóztatott sörlé mennyiségében erjedés, raktározás stb. folytán felmerült apadás fejében a visszatérítendő adó 4%-a téríttessék meg, mely arány a tényleges viszonyoknak megfelel. Ez által a söripar s közgazdaságunk azonos érdekei nyernek méltányos kielégítést, még pedig a nélkül, hogy a kincstár érdekei koczkára tétetnének, vagy pedig a sörkivitel elpalástolt jutalomban részesittetnék, mert a vegyészet elöhaladása folytán most már a sörnek megvizsgálása utján pontosan meghatározható ama sörlé czukortartalma, melyből az illető sör készíttetett, és a sörnek bármely anyaggal oly czélra való vegyítése, hogy az eredeti sörlé czukortartalma nagyobbnak mutatkozzék, mint az tényleg volt, minden nehézség nélkül megállapítható. A 3. §. a javaslatba hozott adóvisszatéritési módozatok mellett elkövethető visszaélések szigorú megbüntetésére tartalmaz határozatokat, melyek az egyes sörfőzdéi vállalatok versenyképességének fentartására, valamint visszaéléseknek, illetőleg a kincstár megkárosításának meggátlása érdekében szükségesek, s a fogyasztási adók iránt követett alapelveknek megfelelnek. A 4. §. a törvény életbeléptetési ideje iránt, az 5. §. pedig "annak végrehajtása iránt intézkedik. A törvényjavaslat pénzügyi hatását illetőleg megjegyzendőnek tartom, hogy a külföldre kivitt sörért visszatérítendő adó, illetőleg ama hányad, mely a visszatérített adó fejében Magyarországot a termelési arány szerint terhelni fogja, s mely 1884-ben 23,477 forintot, 1885-ben 24,478 > 1886-ban 23,770 » összesen . . 71,725 forintot, átlag évi .... v 23,908 > tett, a kedvezőbb adóviszatéritési módozatok s a várható nagyobb sörkivitel folytán ugyan bizonyos, jelenleg még meg nem határozható mérsékelt arányban emelkedni fog, hogy azonban viszont a sörtermelésnek a kivitel arányában való fejlesztése, valamint a megadóztatandó sörlé mennyiségének más mérő edény által való pontosabb megállapítása folytán, a sörtermelési adónak legalább is oly mértékben való növekedését várom, hogy ez által az adóvisszatérités czímén felmerülő nagyobb kiadás teljesen, vagy legroszabb esetben megközelítőleg fedezhető lesz, s hogy ugyanazért e törvényjavaslat által nem valamely számbavehetö pénzügyi eredményt, hanem csakis sörkivitelünk s közvetve sörtermelésünk fejlesztését, tehát közgazdasági érdekeink előmozdítását vettem czélba. Budapesten, 1888. évi január hó 31-én. Tisza Kálmán *. &., «». magyar kir. péngügyminister.