Képviselőházi irományok, 1887. IV. kötet • 128-150. sz.
Irományszámok - 1887-128. Törvényjavaslat, az Olaszországgal 1887. évi deczember hó 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek és a hozzá tartozó tarifák, pótczikk, vámkartel és zárjegyzőkönyvnek, valamint az ugyanazon napról kelt állategészségügyi egyezménynek beczikkelyezéséről
128. szám. 93 Áttérve magára a szerződésre és mellékleteire, átalános jellemzésükre megjegyzem, hogy nagyobbrészt az eddig fennállott határozatok tartattak meg, a melyek különben is a nemzetközi elveknek megfelelően a lehető legnagyobb szabadságot és egyenlőséget biztosítják a szerződő felek kölcsönös forgalmának és vagy ugyanazokat az előnyöket kötik meg a másik szerződő fél alattvalói részére, a melyeket maguk a nemzetbeliek saját hazájokban élveznek vagy legalább azokat az előnyöket nyújtják, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói részére fentartatnak. Az eddigi szerződés határozataitól a lényegesebb eltérések a következők: Az 1878. évi szerződés IX. czikkében felsoroltattak azon árúk, melyektől kiviteli vámok szedhetők. Miután azonban a jövőre nézve mindkét szerződő fél jogát tekintettel az uralkodó vámpolitika folytonos változatosságára nem kívánta ennyire megszorítani, abban történt megállapodás, hogy a mindkét átalános vámtarifában foglalt kiviteli vámok számát és magasságát egyik fél sem fogja emelni a másiknak hozzájárulása nélkül azon czikkekre nézve, a melyekre a bevivö fél a jelen szerződéshez csatolt tarifában a vámmentességet engedélyezte; történt pedig ez azért, mert a midőn az egyik állam lemond a beviteli vámjáról, nem akarhatja magát kitenni azon eshetőségnek, hogy az ország fogyasztóinak rovására a másik fél, a melynek a vámkedvezmény megadatott, az illető árú kivitelére szabott vámból jövedelmet szerezzen. Az előbbeni szerződés ugyanezen czikke továbbá még ezen határozatot is foglalta magában, hogy bizonyos czikkek kivitelénél, kiviteli jutalékok nem engedélyezhetők. Ezen határozat tekintettel a szesz- és czukortörvényeinkben szándékolt módosításokra, a jelen szerződésbe nem vétetett fel. A XVI. czikk, mely a védjegyek kölcsönös védelméről szól, egészen új szövegezést nyert, mely megfelel az e tárgyban legutóbb több állammal kötött egyezmény szövegének. A XXII. czikk, egészen új és az iránt intézkedik, hogy a hajók — a bírósági eladás esetét kivéve — nem változtathatják meg nemzetiségüket, hacsak az illető hatóság által kiállított nyilatkozattal nem igazolják, hogy az eddigi lobogóviselési jog és kötelezettség alól fel lettek mentve. Olaszországban ugyanis a hajóépítés és hajózás magas állami jutalmakban részesül. Nehogy tehát az ily prémiumok segélyével épült vagy beszerzett hajók a kormánynyal szemben fennálló ötelezettségek lerovása előtt eladassanak, etelvétetett az olasz kormány kívánatára ezen határozat. A vasutakra és a vasúton eszközölt személy- és árúforgalomra vonatkozó XXIV. és XXV. czikkek több irányban kibővittettek oly határozatok felvétele által, melyek részben a Németországgal fennálló kereskedelmi szerződésünkben, részben más újabb nemzetközi vasúti egyezményeinkben már is foglaltatnak. A XXVIII. czikk szintén új és a Németországgal fennálló kereskedelmi szerződésünkből vétetett át. Ezen czikkben kimondatik, hogy a jelen szerződés kiterjed azon területekre is, melyek a szerződő felek területeivel egy vámterületet képeznek vagy jövőben képezni fognak. A szerződés tartama a XXIX. czikk szerint 1891. évi deczember hó 31-ig érvényes. Ha azonban az emiitett határidőre fel nem mondatik, 1897. deczember 31-ig marad érvényben. A pót-czikkekben, melyek a határszéli forgalmat rendezik, az eddigi tapasztalat alapján többrendbeli módosítás tétetett, melyek azonban nagyobb jelentőséggel nem bírnak és Magyarországra közvetlenül, miután Olaszországgal közös határunk nincsen, jelentőség nélküliek. A vámkartelben szintén történtek változások és pedig a csempészetnek hathatósabb megakadályozása czéljából. A módosítások különben nagyobbára megfelelnek azon eljárásnak) mely az osztrák-német határszélen gyakorlatban van. Egészen új ellenben a XXI. czikkben foglalt határozat. Az olasz halászbárkák kikötőinkből nagyban űzött csempészet megakadályozása czéljából ugyanis, az olasz kormány kívánatára oly határozat vétetett fel, mely szerint azon
