Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-94. A pénzügyi bizottság jelentése, a belügyminiserium 1888. évi állami költségvetéséről

94. snajm. 79 VI. czím. Egészségügyi tanács ............ 1,800 írttal van előirányozva; tehát annyival, mint a múlt évben. A bizottság az előirányzat elfogadását ajánlja. VII. czím. Színművészeti kiadások és bevételek. A pénzügyi bizottság czélirányosnak tartja, hogy a szinmüvészeti kiadások és bevételek, melyek eddig az általános körigazgatási kiadások és bevételek czímében foglaltattak, — a költségvetésnek különvált önálló czi'mében foglaltassanak össze, valamint hogy a nemzeti színház és a m. kir. operaház állami segélyezésére fordítandó összegek két különvált rovat tételeiben szavaztassanak meg. Ezeknél fogva: 1. rovat. A m. kir. operaház állami segélyezésére 210,000 frt. 2. > A budapesti nemzeti színház állami segélyezésére . . . • . 91,000 > vagyis a nemzeti színház állami segélyezésére előirányzott tételt változatlan, míg ellenben a m. kir. operaház állami segélyezésére előirányzott 249,120 frlnyi összeget 39,120 frtnyi összeg törlésével ajánlja a t. háznak elfogadásra, mi a múlt évi előirányzattal szemben 77,600 frtnyi költségapasztást tesz. A pénzügyi bizottság ugyanis eltekintve azon kifejezésre jutott aggályoktól, melyek az operaház vezetése ellenében nyilvánultak, s a melyeknek orvoslása a kormányzat ügykörébe esik, — kizárólag az ország pénzügyi viszonyaira való tekintettel nem érheti be csupán annak jelzésével, hogy tarthatatlannak tartja az eddigi nagymérvű költekezést; hanem szükségesnek véli egyszersmind azon határvonal megállapítását, melyen belül az operaház viszonyainak pénzügyi rendezése eszközlendö. Ezen szempont az, melynél fogva a pénzügyi bizottság e tételnél tetemes összeg törlését javasolja, s igy megállapitandónak véli azon segélyösszeget, mely a tervezett kibontakozás eszközlése után oly maximális tételnek tekintessék, a melyen túl az operaház állami segélyezésben nem részesülhet. A pénzügyi bizottság ugyanis tekintetbe véve a tényleges viszonyokat, gyökeres reformok rögtönzött kivitelét nem javasolja, jól tudva azt, hogy a terhes szerződések rögtöni elhárítására mód nem létezik, és hogy másfelől ugy társadalmi viszonyaink, mint az operaház tér- s személyfoglalati arányai mindenkor lényeges tényezői leendenek ezen műintézet fentartására megkívántató oly tetemes költségnek, melynek súlyositásához járul még ez intézetnek azon országos jellege is, mely lehetetlenné teszi, hogy az operai idény tartama csakis a főváros közönségének szükségletéhez mért rövid időtartamra szoríttathassák. Mindezekhez számítva még azon felül annak szükségét, hogy a személyzet egy nagy részének, t. i. a dal- és zenekarnak állandó alkalmazása elkerülhetlen, — ezekből önként folyik, hogy az opera kulturális hivatásának csak jelentékeny áldozatok mellett felelhet meg. Számolva tehát az adott helyzettel, szükségesnek tartjuk, hogy a kormánynak az operaház viszonyainak pénzügyi rendezésére kellő idő engedtessék; de egyúttal kijelöltessék az állami segélyezésnek azon határvonala, melyen belül azon viszonyoknak rendezése eszközlendö, és midőn ezen czélból az operaház állami segélyezésére 210,000 frt megszavazását javasoljuk, kérjük egyszersmind az alábbi határozati javaslat elfogadását, mely által a kormány felhívandó: hogy oly intézkedéseket létesítsen, melyek az operaház pénzügyi viszonyainak szükséges rendezése után, e költségvetési tétel szigorú betartását lehetővé teszik. A kormány a pénzügyi bizottságnak ez értelemben vett felhívására készségét nyilvánitá az iránt, hogy a megjelölt keretben fog az operaház pénzügyi viszonyainak rendezéséről gondoskodni, ugy, hogy a kibontakozás eszközlése után jövőre a költségvetésnek fentebb