Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.

Irományszámok - 1887-84. Törvényjavaslat, a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesitett szabályok némely határozatainak módositásáról

84. szám. 21 tása vagy az illetéki törvények és szabályok helytelen alkalmazása következtében az államkincstár kárt szenvedett, az az összeg, melylyel az államkincstár megrövidíttetett, az illetékköteles fél terhére pdtlólag előírandó és arról új fizetési meghagyás állítandó ki. Viszont a mennyiben a felülvizsgálat alkalmával az tűnnék ki, hogy az illeték-köteles fél hasonló módon meg van i'öviditve, a helytelenül kiszabott és befizetett illeték hivatalból visszatérítendő. A pénzügyi közigazgatási bíróság által megállapított illetékek után pótilleték követe­lésének helye nincsen. Az eredeti kiszabás végérvényes megállapításától, vagyis az arra vonatkozó fizetési meghagyásnak, s ha az ellen a fél jogorvoslattal élt, az erre kiadott végzésnek kézbesítésétől számítandó 2 éven túl a pótilletékre vonatkozó fizetési meghagyás többé nem kézbesíthető. 20. §. A jelen törvény 1. §-ában foglalt határozmányok rendszerint azon átruházásoknál alkalmazandók, melyek a törvény életbelépte után létrejött jogügyleten, illetve megnyílt örök­ségen alapulnak; a jogügyleteket illetőleg azonban alkalmazandók az esetben is, ha azok elébb köttettek ugyan, de illetékszabás végett a törvény hatálybalépte után jelentetnek be s az illetékszabás végetti bejelentésnél a törvényes bejelentési idő meg nem tartatott. A törvény 2—5. §-ainak határozmányai általában mindazon jogügyleteknél és hagya­tékoknál alkalmazandók, melyek a törvény hatálya alatt kerülnek elsőfokú illeték­kiszabás alá. 21. §. Ezen törvény 1888. évi január hó 1-ső napján lép érvénybe és annak végre­hajtásával a pénzügyminister, — ki e tekintetben Horvát-Szlavón- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, — bizatik meg. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom