Képviselőházi irományok, 1887. III. kötet • 77-127. sz.
Irományszámok - 1887-84. Törvényjavaslat, a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesitett szabályok némely határozatainak módositásáról
16 84. szám. alapul vétele mellett szabandó ki az illeték. Ugyancsak a törvényszerű legkisebb érték alapján szabatik ki az illeték akkor is, ha a 2-ik pontban felsorolt becsértékek közül egyik sem áll rendelkezésre. Viszont, ha különböző becsértékek forognak fenn, ezek közül mindig a nagyobb veendő a kiszabás alapjául, tekintet nélkül arra, hogy esetleg már a kisebb másik becsérték is meghaladja-e a törvényszerű legkisebb értéket. 4. §. A törvényszerű legkisebb érték, melyen alul az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték összegét az előző 3-ik §. rendelkezéséhez képest nem szabad felvenni: 1. a földbirtoknál, az 1881: XL. t.-cz. értelmében megállapított kataszteri tiszta jövedelemnek húszszoros összege; azonban oly földbirtoknál, mely valamely vizszabályozó vagy ármentesitő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapított vízszabályozási járulék levonásba hozandó, hacsak ez a költség az 1881. évi XLII. t.-cz. 7., 14. és 15. §-ai értelmében a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál már figyelembe nem vétetett. 2. A házbéradó alá tartozó házaknál a megelőző évben a házbéradó alapjául vett tiszta jövedelemnek : a) Budapest fővárosában tizenhatszoros összege; b) Budapest főváros ó-budai részében, valamint az 1868. évi XXII. t.-cz. 4. §-a értelmében az általános házbéradó alá tartozó városokban és községekben — tizenötszőrös összege ; c) másutt tizenkétszeres összege. 3. A házosztályadó alá tartozó házaknál a megelőző évre kivetett házosztályadónak — a földtehermentesitési járulékkal együtt, hatvanszoros összege. 4. A részben házbéradó, részben házosztályadó alá tartozó házaknál, a 2. és 3. pont szerint meghatározandó értékek együttes összege. 5. A királyi kisebb haszonvételeknél az 1875. évi XXII. t.-cz. értelmében a járadékadó alapjául vett jövedelemnek tizenötszörös összege. Ha az 1—5. pont alatt felsorolt ingatlanok, illetve dologi jogosítványok bármely természetű vagy terjedelmű kapcsolat folytán együttesen ruháztatnak át: az átruházott vagyonnemek mindegyikére nézve külön-külön megállapítandó törvényszerű legkisebb értéknek együttes összege képezi azt a legkisebb értéket, melytől az illeték kiszabásánál eltérni nem szabad, hacsak a 3. §. szerint megállapított vételár, vagy becsérték azt felül nem múlja. Azonban az együttes átruházás tárgyát képező ingatlanok, vagy dologi jogosítványok összértékének meghatározásánál nincsen helye annak, hogy az egyes vagyonnemek, illetve vagyonrészek, majd a törvényszerű legkisebb érték, majd a meglevő vételár vagy becsérték alapján értékeltessenek, hanem az egyik vagy másik értékelési alap alkalmazása mellett kell meghatározni azt a nagyobb összértéket, mely az előző pontban foglalt határozmányokhoz képest az illeték-kiszabás alapjául veendő. Az előző 3-ik és a jelen szakasz rendelkezésének megfelelőleg az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 8. §-ának b) pontjában emiitett adóbizonylatok helyett oly bizonyítványok állitandők ki, melyekben a földbirtokra, a házbéradó alá tartozó házakra, és a királyi kisebb haszonvételekre nézve a megfelelő adó alapjául szolgáló és a jelen szakasz 1., 2. és 5. pontjaiban meghatározott tiszta jövedelem van kimutatva.