Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

74 41. szám. 466. $. Ha az örökösödésre hivatott egyén születésétől számítva száz esztendő elmúlt: ennek meghalálozása akkor sem bizonyitandó, ha különben a 464. és 465. §§-ban megállapított bizonyítási kötelezettség esete forogna fenn. Az, a ki egy év óta távol van, ha újabb egy évi hirdetményi felhívásra sem jelentkezik, és életben létét a részére kinevezett gondnok az egy évi hirdetményi határidő lejártától számitotl két év alatt a hagyatéki bíróság előtt nem igazolja: az öt illetendett örökösödés tekintetében élőnek nem vélelmeztetik, s ennélfogva elhalálozását vagy örökösödési igényeinek elenyészéséf bizonyitani nem szükséges. 467. §. A végrendeleti örökös a végrendelet valódiságát és szóbeli végrendeletek tekintetében azt tartozik bizonyítani, hogy a végrendelet a törvény által meghatározott alaki kellékekkel bír. A törvényes kellékekkel ellátott Írásbeli végrendelet az ellenkező bizonyításáig azon vélelmei állapítja meg, hogy a törvény által meghatározott alaki kellékek megtartattak. Ha az írásbeli végrendelet, melyre az örökösödési jog alapittatik, elveszett vagy megsemmisült: az örökös annak valódiságán, tartalmán és alaki kellékein kívül azt is tartozik bizonyitani, hogy a végrendeleti okirat, vagy az örökhagyónak halála után, vagy életében ugyan, de akarata nélkül, semmisült meg, vagy veszett el. A végrendelet tartalma és alaki kellékei, az eskü kizárásával, a törvénykezési rendtartás szabályai szerint bizonyitandók. 468. §. Szerződési örökös az öröklési szerződés valódiságán, tartalmán és annak alaki kellékein kivül (467. §.) azt is tartozik bizonyitani, hogy a szerződő felek oly viszonyban voltak, miszerint érvényes öröklési szerződést köthettek. 469. §. Ha az örökösödési perbe vont alperes a végrendeletnek vagy öröklési szerződésnek érvényességét azon okból támadja meg, mivel az örökhagyó rendelkezési képességgel, vagy az alkalmazott tanuk valamelyike tanuskodási képességgel* (134. §.) nem bírt, vagy mivel az eredetileg érvényes végrendelet avagy az öröklési szerződés később érvényét vesztette: a bizonyítási kötelezettség őt terheli. 470. §. Ha a felperes örökösnek ismertetik el: alperes az általa birt örökséget vagy örökrészt tartozékaival és növedékeivel felperesnek kiadni tartozik. Ha felperes keresetében nem határozottan megjelölt egyes tárgyak megítélését kérte, és a hagyaték bíróilag nem leltároztatott: követelheti, hogy alperes a birtokában levő hagyatéki vagyont eskü alatt vallja be. Ezen bevallással, valamint a leltárral szemben is felperesnek az ellenbizonyítás megengedtetik. 471. §. A jóhiszemű birtokos a hagyatéki vagyonnak a kereset kézbesítése előtt történt elenyészte vagy megromlása által okozott kárért épen nem, a kereset kézbesítése után okozott kárért pedig annyiban felelős, a mennyiben azt szándékos vagy vétkes cselekvénye vagy mulasztása okozta. A kereset kézbesítése előtt elidegenített vagy elfogyasztott örökségi vagyonért a jóhiszemű birtokos csak annyiban felelős, a mennyiben gazdagodott; a kereset kézbesítése