Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám. 221 többi örököstársak örökösödési részeit terheli, és hogy ha valamely hagyomány egy örökösnek és egy nem örökösnek közösen hagyományoztatik, ezek megosztják azt, a mivel a többi örököstársak a hagyomány kielégítéséhez hozzá járulni tartoznak; a hagyománynak a hagyományos örököstársra eső részét pedig azon hagyományostárs, a ki nem örökös, egyedül kapja. Ellenkező álláspontot foglal el az osztrák ptkv. 648-ik §-a, mely szerint az örökhagyó egy vagy több örököstársaknak is rendelhet előre valamely hagyományt, és arra nézve ők csak hagyományosoknak tekintendők. E szerint tehát az Örökös a részére rendelt elöhagyományra nézve a hagyományos teljes jogaival bír, tehát az egész hagyományt mint ilyet előre kapja meg, és ha egy örököstársnak és egy harmadiknak együtt rendeltetik hagyomány: az egész hagyomány egyenlő megosztás tárgyát képezi, s az örököstárs a hagyományból reá eső, részt a fentebbi joghatálylyal mint előhagyományt kapja. Alig szenved kétséget, hogy az utóbbi álláspont, melyet a hesseni javaslat 13-ik czikke és a Mommsen-féle tervezet 351-ik §-a is magáévá tett, helyesebb. - Midőn az örökhagyó az általa nevezett örököstársak közül egynek vagy többeknek, a többi örököstársakkal szemben, valamely hagyományt rendel, és e hagyománynak, ki által és mimódon leendő viselését tüzetesen nem szabályozza: ezzel azon akaratának ad kifejezést, hogy a hagyomány az abban részesittetni rendelt egy vagy több örökösíársat egészen, mint hagyomány illesse. Ha például az örökhagyó, miután három testvérét egyenlő részben örökösévé nevezte, azt rendeli, hogy ezek közül az egyiknek, A-nak 3,000 frtot, vagy például nyári villáját hagyományozza: a közönséges józan gondolkozás szerint ezen rendelkezést nem lehet másként értelmezni, mint hogy az örököstársak közül ezen A-t a 3,000 frt összegben, illetőleg a nyári villa hagyómányozásával oly módon kívánta részesíteni, hogy az, örököstársaival szemben az egész 3,000 frt, illetőleg az egész nyári villát mint hagyományt megkapja, s azután a hagyatéknak a 3,000 frt kifizetése, illetve a nyári villa kiadása utáni maradványában örököstársaival egyenlően részesüljön. Az ellenkező felfogást, azt, hogy az előhagyomány mint ilyen, csak a többi örököstársak örökösödési hányadának arányában érvényes, azon merev elméleti tétellel, hogy a hagyományok ellenkező rendelkezés hiányában az örökösök mindenikét örökösödési részeiknek arányában terhelik, és hogy azon hagyományrendelés, a melyben a jogosított és a kötelezett egy és ugyanazon személy hatálylyal nem bírhat, lehet ugyan jogászilag védelmezni; de mert ezen elvont jogi alap a végrendelkező feltételezhető akaratával összhangba nem hozható, helyesebbnek mutatkozik azon megoldás, a melyet a törvényjavaslat 285. §-a tartalmaz akkor, midőn az előhagyományt egészen hagyománynak tekintetni, s a hagyatékból előzetesen kiadatni rendeli. Az, hogy az előhagyományban részesített örököstársát a hagyomány akkor is megilleti, ha az örökséget el nem fogadja, az előhagyomány fentebbi természetén felül következik onnét, hogy a 403. §. szerint a hagyományos a hagyományhoz való igényét elfogadási nyilatkozat nélkül nyeri meg. Annak, hogy az előhagyomány minden tekintetben és teljesen a hagyomány jogi lermészetével birónak tekintetik, más fontos jogi következményei is vannak. így az örökös, ha örökösödési része utóörökösödéssel van terhelve, azt, a mit előhagyományul kap, az utóörökösödés esetének beálltakor az utóörökösnek kiadni nem tartozik; és ha a hagyaték a hagyományok kielégítésére elégtelen: az előhagyomány — ellenkező rendelkezés hiányában a többi hagyományokkal együtt a 407. §-nak megfelelő aránylagos leszállítás mellett elégítendő ki; miből aztán következik, hogy ha az örökhagyó egyedüli örökösének rendelt előhagyományt, ezt sem lehet jogi hatályt nélkülöző intézkedésnek tekinteni, sőt az esetleg fontos gyakorlati következménynyel járhat. Ugyanazon indokok, melyek a helyettesitett örökös- és utóörököá-neveztetés tárgyában előadattak, a hagyományokra nézve is teljesen alkalmazást nyerhetnek; nincs tehát ok arra,