Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

41. szám.. 185 Fontos rendelkezést tartalmaz a 183-ik §., mely szerint a részesített, bizonyos, csupán tőle függő felfüggesztő feltétel esetére azt, a mi neki hagyva lett, a felfüggesztő feltételre való tekintet nélkül azonnal követelheti; de ha a felt ételmeghiusul, azt időközi kamataival együtt kiadni köteles. E részben a törvényjavaslat lényegben a római jog, a szász ptk. (2147. §.), a Mommsenféle tervezet 115-ik, és a hesseni javaslat (237. és 293. §-ok) nyomdokait követi, midőn azon szempontból indul ki, hogy azon felfüggesztő feltételek eseteiben, a melyeknek teljesítése pusztán a részesítettől függ, de a melyek teljesülése minőségüknél fogva hosszú időn át, igen gyakran csak a részesített halálával következik be: a részesített a részesítés tárgyát a feltétel teljesülése előtt megkaphassa. Ezen rendelkezésnek nyilvánvaló szüksége fenforog akkor: ha az örökhagyó pusztán a részesítettől függő oly nemleges felfüggesztő feltétel alatt részesít valakit, a mely feltétel teljesültnek csak a részesített halálakor tekinthető. így, ha az örökhagyó A-nak 10,000 frtot hagyományoz azon esetre, ha színész nem lesz: minek utána a részesitett haláláig mindig lehet szinészszé, az hogy a feltétel teljesült-e, csak a részesitett halálakor válik bizonyossá; és így ha a feltételre vonatkozó általános szabályok szigorúan alkalmaztatnának: az, kit az örökhagyó nyiiván részesiteni akart, a részesítésből tényleg ki lenne zárva. Ugyanezen eset foroghat fenn oly igenleges felfüggesztő feltételeknél is, a melyek bizonyos, a részesitettől^függő cselekvénynek időnkinti ismételt folytatását tartalmazzák, például ha valaki A-t azon feltétel alatt nevezi örökösének, hogy évenkint egy hónapot külföldi utazásban töltsön. De a I8i>-ik §. rendelkezése nem csak akkor mutatkozik kívánatosnak, ha az ilynemű feltétel teljesülése a részesitett halálával összeesik, hanem akkor is, ha a feltétel teljesülése esetleg előbb is bekövetkezhetik, de a teljesülés időpontja bizonytalan; például ha valaki azon feltétel alatt részesittetik, ha egy bizonyos nőt feleségül nem vészen, vagy egy bizonyos egyénnek nevenapján évenkint ajándékot ad, a mely esetekben a feltétel az illető egyénnek korábbi elhalálozása esetében a részesitett halála előtt is teljesülhet. Midőn a törvényjavaslat intézkedését mindezen esetekre kiterjeszti, tovább megy mint a szász ptkv. és hesseni javaslat, de nem megy odáig mint az osztrák ptk., melynek 703-ik §-a szerint minden nemleges feltétel, tekintet nélkül arra, ha vájjon annak teljesülése pusztán a részesitettől függ avagy nem, s ha vájjon a teljesülés időpontja bizonytalan-e avagy nem, az ellenkező cselekvényre vonatkozó feloldó feltétel hatályával bírónak tekintendő. A törvényjavaslat, eltérőleg a szász ptk., a hesseni javaslat és a Mommsen-féle tervezettől, a 183 §. esetében azt rendeli, hogy a részesitett az esetleges visszatérítési kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nyújtani csak akkor köteles, ha ezt az örökhagyó kifejezetten megrendelte. — Az ezen szakasz rendelkezése alá tartozó feltételes részesítések eseteiben ugyanis — mint a fentidézett példák mutatják —a végrendelkező szándéka inkább oda látszik irányulni, hogy a részesitett az örökséget vagy a hagyományt elveszítse, ha a feltétel ellen cselekszik; s nem hogy a részesítés csak akkor illesse őt korlátlanul, ha a feltétel-ellenes cselekvés lehetősége már kizárva van. Épen ezért a végrendelkező valódi akaratának az felel meg inkább, hogy a feltételesen részesitett a sokszor igen terhes biztosíték nyújtás előfeltétele nélkül kapja meg azt, a mit az örökhagyó neki szánt; biztosítékot nyújtani pedig ne legyen köteles; kivivé természetesen azon esetet, ha az örökhagyó a biztosítás nyújtását kifejezetten megrendelte. A 184. §. rendelkezése szükségesnek mutatkozik azért, mert a ki a végrendelet érvényességének kérdését, vagy a rendelkezés valódi értelmét kívánja a bíró által eldöntetni, avagy a végrendeletet bármely más alapon megtámadja, azon ok miatt, mert vélt jogainak érvényesítése végett az illetékes birósághoz fordult, a végrendelet tartalmazta részesítéstől jogosan meg nem fosztható. Az ellenkező szabály által az érdekeltek úgyszólván elzárva lennének attól, hogy érvénytelennek látszó vagy homályos végrendelet esetében, vagy a hagyaték állagának KÉPVH. IROMÁNY. 1887-—92. II. KÖTET. 24