Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

12 41. szám. szerint vagy az örökrészt, illetőleg a hagyományt a korlátozó intézkedéssel terhelve elfogadhatja, vagy pedig a kötelesrészt korlátozástól menten követelheti (89. §.). Utóbbi esetben, amennyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, az el nem fogadott örökrész a többi végrendeleti, illetőleg törvényes örökösöket saját örökrészeik arányában illeti, s ők a kötelesrészre jogosítottakat kielégiteni, valamint a többlet erejéig a kötelesrészre jogosított személyéhez nem kötött korlátozó intézkedéseket teljesiteni tartoznak. Ugyanezen esetben az el nem fogadott hagyomány kiszolgáltatásától azok, a kik azt teljesiteni tartoztak volna, mentesülnek s a kötelesrészt kielégiteni s a korlátozó intézkedéseket a fentebbiek szerint teljesiteni tartoznak. Ha pedig az örökhagyó a kötelesrészt meghaladó örökrészre vagy hagyományra nézve utóörököst nevezett, vagy utóhagyományost rendelt: az örökrész vagy hagyomány azon része, mely a kötelesrész kielégítése után fenmarad, az utóörököst vagy utóhagyományost illeti (234. §.). 74. §. Ha az örökhagyó meghatározott időtartamig időről-időre fizetendő összegeket hagyott a kötelesrészre jogosítottnak: utóbbi e hagyományt elfogadni nem köteles, elfogadás esetében azonban a hagyomány csak azon összegben számíttatik be, mely 5% kamatoknak az örökhagyó halálától a különböző lejáratokig való hozzászámitásával a hagyományozott összegnek megfelel. Azon esetben, ha a jogosított kötelesrészét, illetőleg annak kiegészítését követeli: a részére bizonytalan időtartamig időről-időre teljesitendőknek rendelt, avagy érték szerint meg nem határozható más hagyományok nemlétezőknek tekintetnek, s ezeket a kötelesrészre jogosított nem követelheti. 75. §. A kötelesrész kielégítésére, illetőleg kiegészítésére fizetendő összeg után a jogosítottnak az örökhagyó halála napjától 5% kamat jár. 76. §. Az örökhagyó érvényes rendelkezései nem válnak hatálytalanokká az által, hogy a kötelesrészre jogosított mellőztetett, törvényes ok nélkül egészben vagy részben kitagadtatott, vagy kötelesrésze egyébként csonkittatott. A kötelesrész kielégítéséhez, illetőleg kiegészítéséhez az örökösök saját örökrészeik arányában tartoznak hozzájárulni, hacsak az örökhagyó kifejezetten másként nem intézkedett, vagy intézkedéseiből más szándék nem következik. Az örökösök azonban ellenkező rendelkezés hiányában a hagyományoknak aránylagos alábbszállítását követelhetik. Ha a kötelesrész örökösnevezés nélkül csupán hagyományok rendelése által sértetett meg: a kötelesrészre jogosított a hagyományok aránylagos alábbszállításához való jogát a hagyományosok ellen közvetlenül érvényesítheti (407., 408. §§.). 77. §. Az, a ki a végrendelet vagy öröklési szerződés készítése után született, vagy vált kötelesrészre jogosítottá, továbbá azon kötelesrészre jogosított, kinek létezéséről az örökhagyó á végrendelet vagy öröklési szerződés készítésekor tudomással nem birt, avagy a kit meghaltnak tartott: elmellőzés esetében, a kötelesrészszel megelégedni nem tartozik, hanem a törvényes örökösödés szerint őt illetendett egész örökrészt követelheti, a többi örökösök örökrésze pedig aránylagos leszállítás alá esik (207. §.). Ezen esetben az örökhagyó által rendelt hagyományok is aránylagos leszállítás alá esnek, kivéve a jótékony czélra és az örökhagyó cselédsége javára tett hagyományokat, a melyek a tiszta hagyaték egy tizedrésze erejéig leszállítás nélkül hatályban maradnak.