Képviselőházi irományok, 1887. II. kötet • 41-76. sz.

Irományszámok - 1887-41. Törvényjavaslat az öröklési jogról

182 41. szám. közérdekből az osztrák, porosz, olasz és szász ptk. rendelkezéseit lényegében magáévá teszi, — s a kérdéses feltételt a 172. §-ban nem létezőnek nyilvánítja. A házasság tilalmát tárgyazó feltételt csupán a porosz Landrecht korlátozza bizonyos életkorhoz, a mennyiben csak a 35. életévet betöltött férfinak és huszonötödik életévet betöl­tött nőnek házasságra nem lépését tárgyazó feltételt tekinti meg nem engedettnek. A fent hiva­tolt többi törvénykönyvek e részben az életkort nem határozzák meg. A törvényjavaslat elvileg a porosz Landrecht álláspontját követi, de midőn az életkort a férfiura nézve 24. betöltött évben, a nőre nézve pedig a 20. betöltött évben állapítja meg: oly ifjú életkort szab elő, a mely egyfelől a családalapítás komoly akadályának nem tekinthető; de másfelől szükséges azért, mivel lehetnek oly körülmények, a melyek közepette az örökhagyónak helyes indokai vannak arra nézve, hogy ezen életkoron alul örököseinek vagy hagyományosának házasságra lépése elébe akadályt gördítsen. — Önként értetik, hogy a 172. §. rendelkezése nem akadályozza, hogy az örökhagyó bizonyos egyénnel kötendő vagy bizonyos egyénnel nem kötendő házasság fel­tételéhez kösse a részesítést; valamint a szövegből önként folyik az is, hogy nemcsak az először való, hanem a későbbi házasságok tilalmát tárgyazó feltétel is nem létezőnek tekintendő, a mit külön kimondani felesleges. A 172. §. második bekezdése kivételt állapit meg az első bekezdés szabálya alól. Habár kétségtelen, hogy a házasságra nem lépésig rendelt haszonélvezet vagy évi járadék által is esetleg a házasságra lépés megakadályozható: mindazonáltal, tekintettel arra, hogy kivált egy gyámol nélküli leánynak vagy özvegy nőnek ily haszonélvezetben, avagy évi járadékban való részesítése a legnemesebb indulatból származhat, a nélkül, hogy az örökhagyónak szándékában lenne ez által a házasságra lépést megakadályozni: a törvényjavaslat a szász ptk. 2135. §-nak, az olase codice civile 850. §-nak és a hesseni javaslat 61. §-ának nyomdokán haladva, a kivé­telt fölveendőnek találta. Nem vette fel azonban a tervezet azon kivételt, a melyet a szász ptk. 2136. §. és az olasz codice civile 850. §-ának utolsó bekezdése tartalmaz, midőn érvényesnek nyilvánítja azon házasságtilalmi feltételt, a melyet az egyik házastárs a másik házastárs javára rendelt részesítés korlátozásául rendel. Az özvegység tartamára korlátozott haszonélvezet és életjáradék hagyományozása a fentebbiek szerint átalában érvényesnek lévén nyilvánítva, e rendelkezés áll a házastársak között is. Ha a törvényhozás ennél tovább menne; ha a házas­társakra nézve külön kivételt állapitana meg: szükség nélkül térne el az elfogadott szabálytól, s a felállított kivételnek felhasználásával egy szeszélyes házastárs özvegyének leendő boldogságát tehetné koczkára. A vallás megváltoztatására, vagy a vallás meg nem változtatására vonatkozó feltétel analóg természetű a házassági tilalmat tárgyazó feltétellel: és a szász polgári törvénykönyv 2137. §-a és a Mommsen-féle tervezet (106. §-a), nemkülönben a hesseni javaslat (62. §-a) a vallás megváltoztatására vagy meg nem változtatására vonatkozó feltételt csakugyan oly módon szabályozzák, mint a házassági tilalmat tárgyazó feltételt; a midőn az előbb emiitett feltételt is részben nem létezőnek, részben törvényellenesnek nyilvánítják. A törvényjavaslat a kérdéses feltétel szabályozásánál nem hagyhatta figyelmen kívül azon körülményt, hogy népünknek valláserkölcsi érzése határozottan conservativ irányú, a mely iránynyal alig lenne összeegyeztethető oly törvényhozási szabályozás, a mely megengedné, hogy a végrendeleti részesítés által akár a részesített, akár a terhelt arra ösztönöztessék, hogy ha a végrendeleti részesítést elnyerni vagy a végrendeleti terheltetéstől szabadulni kivan, vallását megváltoztatni legyen kénytelen Ha azonban valaki azon feltétel alatt részesittetik, ha vallását meg nem változtatja, illetőleg ha valaki azon feltétel alatt terheltetik, hogy ha vallását meg­változtatja: az a fentebbi conservativ jellegű valláserkölcsi iránynak figyelembe vételével tör­vényhozási szempontból kifogás alá vehető feltételnek alig tekinthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom